Külföldre költözés gyerekkel? Anyák mondják el, mire figyelj
Valószínűleg el sem tudjuk képzelni milyen sokan vannak, akik kicsi vagy akár nagy gyerekkel döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. A kiköltözésnek – legalábbis ahogyan azt a tágabb környezetünkben eddig láttuk –, több típusa és ha úgy tetszik, több fázisa van. Előfordul, hogy először csak az egyik szülő megy ki külföldre dolgozni, majd később a másik is követi; van, aki sűrűn jár haza, és csak látogatóba mennek ki hozzá a gyerekei, és persze olyan is akad, aki egész háza népével indul útnak. Biztosak vagyunk benne, hogy a legtöbben évekig gondolkoznak ezen a nagy lépésen, hosszasan mérlegelik az előnyöket és hátrányokat, vonultatnak fel érveket és ellenérveket, hogy ne csak maguknak, hanem a gyermeküknek is a legjobbat tudják biztosítani.
Ugyan egy ilyen lehetőséget fel lehet fogni kalandként is, és azt mondani, hogy „lesz, ami lesz, megpróbáljuk”, azt viszont sosem volna szabad elfelejteni, hogy a költözés, az idegen környezet és persze a helyi adottságok majd milyen hatással lehetnek a gyermekünkre. Most külföldön élő vagy már hazaköltözött édesanyák tanácsait gyűjtöttük össze azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontokat érdemes átgondolni egy ilyen döntés előtt, s mi az, amire az elején talán nem is gondolunk, vagy amit tapasztalat híján nem tudunk megítélni. Reméljük, hasznotokra lesz ez az írás.
Mennyi időre tervezel?
Amíg csak magadról kell gondoskodnod, addig talán belefér, hogy kényed-kedved szerint változtasd az életstílusodat, hogy kalandozz, esetleg egyik napról a másikra élj. De ha már gyereked van, egy idő után be fogod látni, hogy muszáj annyira előre tervezned, hogy tudd, a gyerekedet hol akarod majd iskolába járatni, milyen környezetben szeretnéd nevelni, s mennyire lesz összeegyeztethető az életeddel az, hogy időnként hazalátogassatok. Bármennyire is beláthatatlannak érzed még az előttetek álló időt, muszáj lesz erőt venned magadon, és kiszámolni az éveket, hogy azt tudd mondani: „úgy tervezzük, hogy a gyerek kinn fogja elvégezni az általános iskolát”, vagy mondjuk „addig biztosan maradunk, amíg 5 éves lesz és jól megtanulja a nyelvet”. Ez számodra is támpont lehet, de abban is segíthet, hogy a kicsi ne állandó ingázásnak élje meg a dolgot.
(Ági, két gimis fiú édesanyja, Dániában élnek)
A megváltozott környezet
Egészségügyi ellátások
Az első fiam világra jötte előtt még hazajöttünk, hogy a saját orvosomnál szüljek, de a másodikat már bevállaltuk Londonban. Mindkét esetben szerencsénk volt, mert nagyon jó kórházakat és orvosokat fogtunk ki – annak ellenére, hogy egyik sem magánkórház volt –, később azonban akadtak nehézségeim a kinti ellátással. Gyakorlatilag alig volt betegszabadság, s ha szükségünk lett volna rá, a gyerekek állandóan visszafertőzték egymást az oviban és a suliban is. 5 év után költöztünk haza, bár nem ebből az okból; mégis erre minden ismerősömnek felhívom a figyelmét.
(Dorottya, újra Szegeden él, 2 fiú anyukája)
Milyen az oktatás, és persze mennyibe fog kerülni?
A nyelvismeret kérdése
Fontos-e, hogy a gyerekünk is valamennyire értse az adott nyelvet, mire kiköltözünk? Szerintem ez attól függ, mennyi idős. Egy csecsemőnek még nyert ügye van, de egy kisiskolásnak már egészen nagy falat lehet egy ismeretlen helyen számára értehetetlen beszédet hallgatni nap mint nap. Mi egy évig előkészítőre hordtuk a gyerekeket, ahol pikk-pakk magukba szívták a spanyol alapját, míg mi alig makogtunk valamit. Mára már szuperül beilleszkedtek a kinti suliba, lassan inkább arra nehéz őket rávenni, hogy otthon magyarul beszéljenek.
(Edit, Spanyolország, a gyerekek 7 és 9 évesek)