A száraztól a szaftosig: a köhögés 7 lehetséges oka

hó,tél,plüssmackó,sál,sapka,szomorú,betegség Forrás: pexels.com
Mindenki másképp csinálja: lehet száraz és váladékos, ugatós és sípolós, de az sajnos mindegyikről elmondható, hogy még hallgatni is rossz. A köhögés azonban védelmi reakció. Fajtáiról, okairól és gyógyítási módjairól dr. Lőrincz Anikó fül-orr-gégész szakorvossal beszélgettünk.

Ez a cikk az Éva egy korábbi lapszámában jelent meg.

Megfázás vagy influenza

„Régebben az ember sima náthát csak ritkán szerzett be, ám ma már gyakori a kocsiban keletkezett huzat és a helyiségek klimatizálása miatti megfázás – mondja szakértőnk. – Ezt nevezzük meghűlésnek. Ilyenkor szó szerint lehűl a nyálkahártya, az ott lévő vírusok és baktériumok aktivizálódnak és máris bekövetkezik a fertőzés. Az enyhe megfázás első tünete az orrfolyás. A köhögés később következik, de egy kiadós meghűlés esetén azonnal is beindulhat. Előfordul, hogy nem saját jogon leszünk betegek, hanem cseppfertőzéssel elkapjuk a nátha- vagy influenzavírust. Ilyenkor a vírus megtapad az orr vagy a torok nyálkahártyáján, fellazítja azt, miközben legyengíti az immunrendszert.”

„Vírusos nátha esetén orrfújáskor átlátszó, nyákos váladék távozik, a bakteriális megfázás inkább sűrű, sárga-zöld váladékkal jár. A köhögés kezdetben száraz, később a nyálkahártyán védő váladék termelődik, akkor válik szaftos, hurutos köhögéssé. A vírust 4-5 nap alatt legyűri a szervezet. Ha makacsabb a fertőzés és a legyengült immunrendszert megtámadják a baktériumok is, az orrváladék színe sárgává, illetve zöldre változik. A váladék az orron keresztül távozik, de hátrafelé, a torokba is csoroghat. Ez a tünet köhögést okozhat, illetve a lefolyt váladékot a beteg köpetként üríti.”

Ugyanez kicsiben

„A nátha a kisgyerekek leggyakoribb betegsége – hívja fel a figyelmet dr. Lőrincz Anikó, aki pályája kezdetétől több mint két évtizeden keresztül gyerekkórházban, fül-orr-gégészeti osztályon dolgozott. – Amikor egy kicsi bekerül a közösségbe, szinte egyfolytában folyik az orra, hiszen a gyerekek egymásnak adják a betegségeket. Közben az orrmandula teszi a dolgát: betölti szűrő funkcióját, megduzzad. Egy ideig bírja az ostromot, majd telítődik, többé nem tud szűrni.”

„Ha ilyenkor belenézünk egy beteg gyerek torkába – mondja szakértőnk –, azt látjuk, hogy az orrmandulája felől is folyik a váladék. Az orrmandulának körülbelül hat hétre van szüksége a teljes regenerálódáshoz. Amikor a náthás gyerek meggyógyul, az orrmandulája még tele van, de mire megtisztul, addigra a kisgyerek megint megfázik. Így azután a tisztulás mindig megáll egy ponton, a váladék folyamatosan ott marad az orrmandulában, hátrafelé csorog és köhögést okoz. Ez az úgynevezett sinobronchitis gyermekkorban gyakori.”

köhögés,maszk,beteg,férfi,tüdő,baktérium
Forrás: Getty Images

1. Allergia

„Az allergia civilizációs betegség. A környezetszennyezés, valamint a szervezetbe jutó méreganyagok gyengítik az immunrendszert és ezzel csökken az ellenálló képesség is. Az allergiások jól ismerik a potyogó könny, a megállíthatatlan orrváladék, a kínzó tüsszentés, a viszketés és köhögés tüneteit. Sokan a virágok pollenjei ellen küzdenek, másoknak egész évben a poratka vagy a penészgomba okoz gondot. Bármi legyen is az, irritálja a nyálkahártyát. A szervezet védekező reakciót indít be, amelynek során védősejtek, úgynevezett hízósejtek vagy más néven hisztociták kezdenek gyülekezni és termelődni az orrban – magyarázza a doktornő. – Ezekből hisztamin szabadul fel, ami az összes kellemetlen tünet okozója. Valamennyi hízósejt egyébként mindig jelen van a szervezetben, de csak akkor aktivizálódnak, ha védekezniük kell az allergén anyagok ellen, mondjuk ha por vagy pollen száll a levegőben. Az allergia nem, de az allergiára való hajlam örökölhető.”

„A fül-orr-gégészetre gyakran jönnek olyan betegek, akiknél több hete tartó száraz köhögés a fő panasz. Ilyenkor az orvosban természetesen felmerül az allergia gyanúja is. Ha minden mást kizárhatunk, akkor allergiavizsgálatra küldjük az érintettet a tüdőgyógyászatra, ahol bőrtesztet végeznek, valamint megvizsgálják a légzésfunkciókat, hogy nincs-e asztmás tünet” – mondja dr. Lőrincz Anikó.

2. Asztma

„Az allergia és az asztma gyakran párban járnak, de előfordulnak önállóan is. Az asztma hosszú évek alatt alakul ki védekezési mechanizmusból, ez egyfajta krónikus betegség. A nyálkahártya ugyanis védekezni próbál a beáramló házi por, pollen ellen, és védi a hörgőket. Emiatt azonban nyálkahártya-duzzanat alakul ki. A hörgők beszűkülnek, befelé áramlik a levegő, kifelé azonban már kevésbé. Az asztmások olyan hangot hallatnak, mintha sípolna a tüdejük. Az asztmás tünetek nem mindig egyformák. Az évek során javulhatnak, vannak jobb és rosszabb periódusok. Gyerekeknél rendszerint akkor fordul elő többször, amikor beáll a hideg, esős, nyirkos idő. Az asztmásoknak állandóan magukkal kell hordaniuk a gyógyszereiket és rendszeres orvosi ellenőrzéseken kell részt venniük.”

3. Reflux

„Szerencsére még a refluxosok közül sem mindenkinek bugyog a sav a torkában, ezért nincs mindenkinek ordító tünete. Kétségtelen, hogy korábban jóval kevesebb ilyen esettel találkoztunk – meséli szakértőnk. – Ennek egyik oka a fokozódó munkahelyi és otthoni stressz, valamint a megváltozott étkezési szokások. Az emberek rohanás közben és késő este étkeznek, emiatt jóval több a refluxos beteg, mint régen.”

„A nyelőcsőt a gyomortól egy izomgyűrű zárja el, amely egyben azt is megakadályozza, hogy a gyomorból visszajöjjön az étel. Ha ez a működés zavart szenved – tehát a gyűrű nem zár eléggé vagy időnként megnyílik –, akkor a gyomorból savas tartalom vagy csupán savgőz indul el felfelé. Felér a nyelőcsőbe, amely nem más, mint egy nyálkahártyával bélelt izomcső. A nyálkahártyát felmarja a sav, emiatt az fellazul, felpuhul, védő váladékot kezd termelni, gyulladásba jön. Ha a beteg időnként felböffent egy savasabbat, az akár a torokig eljuthat. A torokban is fellazulhat a nyálkahártya, ami torokfájdalmat, idegentest-érzést, úgynevezett gombócérzést okozhat. Mivel anatómiailag a nyelőcső és a légcső egymás mellett helyezkedik el, sok a közös beidegzés, a nyelőcső nyálkahártya-izgalma a légcsőben is nyálkahártya-izgalmat okoz, amely krónikus száraz köhögést gerjeszthet.”

„Ha a frissen jelentkező köhögés nem múlik el három hét alatt, a háziorvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem sikerül kideríteni a köhögés okát, a beteget szakorvoshoz küldik. A refluxot nem könnyű felismerni. Az érintettet a fül-orr-gégészeten kivizsgálják, elküldik röntgenre és kizárják az arcüreggyulladást, majd allergiavizsgálatra is sor kerül. Ha ez az eredmény is negatív, akkor keresnek tovább. Refluxra utalhat, ha a beteg torka kissé felmaródott vagy vérbő. A gégét kamerával is megvizsgálják, mert ilyenkor gyulladt lehet a gégenyálkahártya is. Végül egy, az étkezésről és az emésztésről szóló kérdéssor alapján megszületik a diagnózis. Ettől kezdve a reflux belgyógyászati esetté válik. A savlekötő és a gyomor mozgását segítő, valamint a gyomorszáj tónusát fokozó gyógyszereket a háziorvos írhatja fel.”

4. Tüdőgyulladás

„A tüdőgyulladást vírus és baktérium egyaránt okozhatja, és általában lázzal, rossz közérzettel jár. A tüdő – az orr- és toroknyálkahártyával ellentétben – nem tud megfázni, mert mire a hideg levegő lejutna oda, addigra átmelegszik. A tüdőbe a vérárammal vagy cseppfertőzéssel közvetlenül juthatnak le a vírusok és baktériumok. A vírusfertőzés után enyhe, száraz köhögés következik. Ha mindez felülfertőződik, akkor a diagnózis bakteriális tüdőgyulladás. Vírusos tüdőgyulladás esetén nem jelentkeznek a klasszikus, hallható tünetek, a betegséget csak röntgenfelvétel alapján lehet kimutatni – magyarázza Lőrincz doktornő. – A fertőzés kezdetén ugyanis még nem képződik annyi váladék, hogy a hörgőcskéket elzárja, a röntgenen azonban már mindez látszik. Vírusos tüdőgyulladás kezdetén köptetőt és vitamint javasolnak, valamint ágynyugalomra is szükség van. Ha a beteg orvoshoz fordul, és a röntgen igazolja a tüdőgyulladást, mindenképp javasolják az antibiotikumot, hogy megelőzzék a bakteriális felülfertőződést. Ennek legfőbb oka, hogy a vírussal való küzdelemben legyengül az immunrendszer, és támadásba lendülnek a baktériumok.”

„A bakteriális tüdőgyulladás önmagában is létrejöhet, szintén véráram vagy cseppfertőzés útján. Ennek a típusnak sokkal jellegzetesebb, hallható tünete van, és erős, váladékos köhögéssel jár. Tüdőgyulladás esetén mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert ebbe a betegségbe még a 21. században is bele lehet halni.”

5. Idegen test a légutakban

„A felnőtteknél is előfordul, hogy evés közben beszélnek és félrenyelik a falatot, de a kisgyerekeknél ez még gyakoribb. Nem ritka eset, hogy egy gyerek pattogatott kukoricát majszol és a kukorica barna héja bekerül a légcsőbe. Rossz helyre megy és letapad a nyálkahártyán, de ettől a gyerek szerencsére nem fullad meg, mert a légút nem záródik el. Elkezdődik azonban egy folyamatos köhögés. A szülők tanácstalanok; köptetővel kezelik, végül eljutnak a szakorvoshoz. A vizsgálatok nyomán tüdőtükrözésre kerül sor, és végül kiderül a köhögés oka. Ma már rutineljárásnak számít, hogy a letapadt héjat kiemeljék.”

„Ha a légútba bármilyen idegen test kerül, szinte azonnal erős ingerköhögés lép fel. Ha az idegen test kicsi és nem okoz fulladást, akkor beszorul a neki megfelelő méretű, kicsi hörgőbe és ott mint oda nem való anyag gyulladást indít, majd tüdőgyulladást okoz.”

6. Krupp

„A krupp igazi gyerekbetegség, amelyet körülbelül hat-hét éves kor körül kinőnek a gyermekek. A betegség oka, hogy a gége anatómiája kisgyermekkorban más. Nátha, illetve bakteriális vagy vírusos légúti fertőzés esetén a kisgyerek gégéjében a hangszalag alatti nyálkahártya jobban megduzzad. Ez a duzzanat beszűkíti a légutakat és belégzési nehézséget okoz. Ahogy a kicsi köhög, ugatásszerű hangot ad. A növekedéssel a gége alakja is változik. A gyerek ugyanúgy megkaphatja a betegséget, de a hangszalagok alatti szövet már nem tud annyira megduzzadni, ezért már nem jelentkezik ez a tünet. Enyhébb esetben elegendő a náthánál alkalmazott kezelés, valamint párásítás, hűvös szoba és hörgőtágító beadása. Súlyos, fulladásos esetben azonban kórházi ellátás szükséges.”

7. Stresszes köhögés

„Különösen az iskolaév kezdetén gyakori, hogy a fül-orr-gégészeten krákogó, köhögő gyerekek jelennek meg. A krákogás a köhögés előjele. Ilyenkor alaposan kivizsgáljuk a panaszt. Tüdőröntgent készítünk és allergiavizsgálatra küldjük a gyereket. Ha minden szervi betegséget kizárhatunk, akkor az orvos beszélgetésbe kezd a szülővel és a gyerekkel. Ilyenkor a lelki megterhelés is szóba kerül, valamint a részletek arról, hogy mikor köhög a gyerek. Ha kiderül, hogy tévénézés, számítógépezés és alvás közben nem köhög, akkor nagy valószínűséggel a probléma pszichés eredetű. A megoldást nem a szakorvosnál, hanem a gyerekpszichológusnál kell keresni.”

6 házi praktika köhögés ellen

Köptető: A megfázásos köhögés csillapítására csak ezt vegyük be a házi patikából. A köhögéscsillapító tablettát hagyjuk az orvosra. A feleslegesen csillapított váladékos köhögés ugyanis tüdőgyulladást is előidézhet. Vírusfertőzés okozta, kezdődő köhögéskor bőséges folyadékfogyasztás ajánlott. A C-vitamin, valamint a nyákoldó (köptető) gyorsíthatja a gyógyulást, mindkettő recept nélkül kapható.

Orrcseppek: Feloldhatják a megfázásból keletkező, besűrűsödött orrváladékot. Léteznek sótartalmúak, amelyekből van izotóniás és hipertóniás tengeri sóoldat, ezek főleg nyákoldó hatásúak. Sokszor szükség van nyálkahártyát összehúzó hatású orrcseppekre is. Ha kevesebb az orrváladék, kevesebb váladék csorog hátra, a köhögés csökken.

Salvus víz: A köhögés mindig szárazon indul, kezdetben a nyálkahártyán még nincs rajta a védő váladék. Száraz köhögésre jótékony hatású lehet az inhalálás Salvus vízzel. Az inhalátor porlaszt, párásít, nagyon apró páraszemcsék áramlanak belőle. Használata során a belélegzett sós oldat lecsapódik a nyálkahártyán, oldja a váladékot és könnyíti a köhögést.

Infralámpa: Az arcra irányítva a nátha gyógyítására is bevethetjük. Használata csökkenti a duzzanatokat az orrban és az arcüregben, ezáltal mérsékli a váladéktermelést, így kevesebb váladék csorog hátra és a köhögés is enyhül.

Sóbarlang, sóterápia: Krónikus köhögésnél hatásos. A sótömbről sókristályok szublimálnak, párolognak. Ezeket belélegezve, a sókristályok a légzőrendszer nedves nyálkahártyáján lecsapódnak, váladéktermelést okoznak, ezáltal nyákoldó hatásúak, könnyítik a kínzó, száraz köhögést, segítik a termelődő váladék kiürülését.

Nagyanyáink módszerei: A méz, a hagyma és a citromos tea ma is hatékony gyógymód, ám a mézet és a citromot soha ne rakjuk tűzforró teába. A citrom C-vitamint tartalmaz, a méz pedig nyákoldó, és számos egyéb jótékony hatása van. A hagymalevéltea ugyancsak oldja a váladékot. A vörös leveleket teaként kell megfőzni, majd az ital szabadon ízesíthető.