Mit ünneplünk húsvétkor? Te hogyan köszöntöd a tavaszt?

húsvét,népszokások,nyúl,locsolkodás
Forrás: Waranya Mooldee, Usplash

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

V

Vége a komor télnek, itt a tavasz, újraéled a természet. A néphagyományban ezt is, mint minden változást, rítusok kísértek. A rituálé pedig jó dolog, kár, hogy tőlünk már távol áll - vagy mégsem? Mi az, amit visszacsempészhetünk elődeink szokásaiból?

Ez a cikk az Éva magazin egy korábbi számában jelent meg.

A húsvét körüli ünnepek és népszokások döntően a tavasszal és így a termékenységgel vannak összefüggésben. Tárgyak, ételek, játékok és dalok fejezik ki a csodát, hogy a természet újraéled, rügyek fakadnak, virágok nyílnak, állatkölykök jönnek a világra.

Tavasz

Bizonyos, hogy a városi embernek manapság ebből a csodából kevesebb jut: télen nem érezte a hideget, mert valószínűleg fűtött lakásból fűtött kocsival vagy busszal fűtött munkahelyre ment, és nem érzékelte annyira a sötétet sem, hisz lámpák fénye vette körül egész nap és egész este. Városiként azt is nehéz átérezni, hogy mit jelentett egykor a szűk, zsúfolt, félhomályos szobákból újra a szabad ég tágasságára kilépni, birtokba venni az udvart, a mezőt, a földeket. És talán az is nehezen érthető már, hogy milyen energiákat szabadított fel, amikor a téli időjárás miatti tétlenebb időszak után újra munkához lehetett fogni, neki lehetett veselkedni az újabb gazdasági ciklusnak.

Mégsem mondhatjuk, hogy a modern emberre nem hat az időjárás változása. Minket is elfog a mámoros érzés, amikor először van olyan illata a levegőnek, érezzük a napok hosszabbodását akkor is, ha villanyfényben úszik egyébként a város, bizsergeti a bőrünk és a vérünk a tavasz.

Nyulat kér a gyerek? Mérlegelj!

Rítusok

A különbség az: a hagyományos (népi vagy más) kultúrában a változást valamilyen rítus kísérte. Nemcsak az időjárásét, hanem a születést, a halált, a házasságot, a serdülést, a beavatást és kitagadást is. A rítus célja pedig nem más, mint hogy kézzelfoghatóvá, kimondottá és így könnyebben megélhetővé tegye azokat az érzéseket, belső változásokat, amik mindezeket a külső változásokat kísérik. Hogy adjon a formátlanul hömpölygő életnek valamilyen formát és ritmust.

Mert mi értelme is volt a kisze hajtásnak nevezett rítusnak? Mialatt kivitték a faluból a felöltöztetett, csúf kisze bábut, mely a telet és a böjtöt jelképezte, amíg felkoncolták, vízbe dobták, elégették, addig kiadtak sok-sok felgyűlt belső feszültséget, lezártak, kitáncoltak-kiabáltak magukból egy korszakot. A modern városi embernek – tán hozzátehetjük, sajnos – nincsenek ilyen rítusai, így más medreket mosnak ki maguknak a bennünk zajló folyamatok.

húsvét,tojás,locsolkodás,népszokások
forrás: Annie Spratt, Unsplash
"Egy tök, két tök, öntök!" és társai
"Egy tök, két tök, öntök!" és társai Kormos Anett: A világ legbénább locsolóverse

Út a haláltól az életig

Húsvét alkalmából természetesen Jézusról és a kereszthalálról kéne szólni – de az igazság az, hogy a magyar népszokásokban az ünnepnek ez a vallási tartalma alig jelenik meg. Már az ünnep elnevezése is rendkívül élveteg: a nap, amikor újra magunkhoz vehetünk húst. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy az ünnep ritmusát mégis az egyház tanítása jelölte ki. A készülődés húshagyó keddel kezdődött, amikor lezárult a farsangi időszak. Hamvazószerda az első, szigorúan böjtös nap volt, egyúttal a nagyböjti időszak kezdőnapja. Legtöbb helyen ilyenkor az előző évben virágvasárnapkor megszentelt barkát égették el. A hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet – ebből a kezdőpontból jut majd el a húsvét vasárnapi örömig az ünnep folyamata.

A nagyböjt negyven napig tartott, eredetileg Jézus Bibliában leírt böjtölésének mintájára. A böjtölés mikéntje, hatálya, szigorúsága sokat változott az idők során és tájegységekként is eltérő volt. De az általánosan igaz, hogy ez az időszak az év talán legnehezebb negyven napja volt a régieknek, testileg és lelkileg. Mint ahogy nekünk is az: kimerülnek testünk vitamintartalékai, halálosan ráununk már a zöldségesek kínálatára, de elérhetetlenül távolinak tűnik még, hogy friss retek vagy eper ízét érezhessük a szánkban. A nap ki-kisüt, melegít, de még sok a sár, az eső, még szürke szinte minden fa, olykor fagy is. Erőt vesz rajtunk a fáradtság, a depresszió. Statisztikák szerint az évnek ennek az időszakában hal meg a legtöbb idős ember.

Hamvazószerda után másnap, a torkosnak nevezett csütörtökön még mindent fel lehetett falni, ami a farsangi időszakból maradt, így idézve, tartóztatva még egy kicsit az előző korszakot. A böjt utolsó vasárnapja pedig már az örömöt előlegezi. Virágvasárnap szokásban volt a legszebb ruhába öltözni, barkát gyűjteni és szentelni – ezt később rengetegféle gyógyításra és varázslásra használták, és a következő év hamvazószerdáig féltve őrizték.

A terítékednek a csodájára járnak majd:
A terítékednek a csodájára járnak majd: Így dekoráld a húsvéti asztalt! - 14 pompás ötlet

Tisztulás és termékenység

A nagyhét időszaka hagyományosan a megtisztulás hete volt. Ilyenkor közösen megtisztították az utakat és a kutakat, újraásták az árkokat, meszeltek, festettek. Sok helyen szokásban volt nagycsütörtök este vagy nagypéntek hajnalban, teljes csendben megmosdani a folyóban. Tisztult a lélek is: ha máskor nem, de ilyenkor minden katolikusnak illett gyónni. Sokan virrasztottak is, vagy a falu kálváriájának stációit járták végig. Mára nekünk ebből a feszült, öröm előtti, várakozásteli csendből a tavaszi nagytakarítás illedelmes háziasszonyi parancsa maradt.

Másfél hónapnyi készülődés ért révbe húsvét vasárnap reggel vagy katolikus szokás szerint már az előestén, a nagyszombati körmenetben. Jöhetett végre az igazi eszem-iszom, lehetett örülni, díszesbe öltözni, magunktól a többiek felé fordulni. Ez a mámor húzódik át hétfőre is, amikor hagyományosan végiglátogatják egymást a barátok, fiúk a lányokat, locsolkodnak, isznak az emberek. A húsvéti népszokások közül ez az, ami sok változtatással, de élénken él ma is. Nemcsak a sonka és a bor megunhatatlan finomsága miatt, hanem azért is, mert a kölcsönös szeretet, barátság vagy szerelem – tudományosabban szólva a társadalmi kapcsolathálóban való részvétel – ünnepi kifejezésére minden kornak szüksége van.

Hétfőn minden a termékenységről szól. A tojásban ott rejtőzik az új élet lehetősége. A vízhez is – tisztító szerepén túl – a termékenység képzete társul, főleg, ha fiatal fiúk locsolják fiatal lányokra. Szokásban volt a jelképes vesszőzés, korbácsolás is ezen a napon. Húsvéthétfőn újraindulhattak a bálok is, újra lehetett táncolni, lakodalmat tartani. Örülni a virágba borult tavasznak.

Nézd meg a galériánkat> 5 kép
Húsvéti maradékmentés hatékonyan
Te tartod a húsvéti szokásokat?
Igen, én mindent imádok a tojásfestéstől a locsolkodásig!
Nem, én egyszerűen csak a tavasznak örülök.
Megosztom az eredményt
Tovább olvasok
Így hordd a tavasz alapdarabját, az overált!

Kényelmes, közben pedig eszméletlenül stílusos – a szezon egyik alapdarabja az overál. Megmutatjuk, hogy hogyan viseld a különböző fazonokat.

Ruccanj ki Szlovéniába, szép helyek vannak arra!

A környező országok tele vannak olyan felfedezésre váró helyekkel, amit semmiképp ne hagyj ki. Most Szlovéniából hoztunk egy gyönyörű kedvcsináló videót.

Kövess minket

Most kevesebb, mint két Éva magazin áráért hármat kapsz, köztük elsőként a Joy-kuponosat!

Csak 1185 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem