Ez azt jelenti, hogy a tavalyi bért alapul véve, idén pluszban kicsivel több mint egy hónapnyi fizetésnek megfelelő összeget kapunk.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, hogy a legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is találkoztak, ahol csak 3-5 százalékos vagy akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a munkáltatók. Mészáros Melinda azt is hozzátette, hogy továbbra sem tudnak olyan cégről, amely a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna, akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórakereten felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke, Buzásné Putz Erzsébet hozzátette, hogy a béremelésnél a munkaerő megtartása kiemelt szempont. A tendenciák szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, ugyanakkor van, ahol alacsonyabb mértékű, 6-8 százalékos lesz az idei emelés.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést. Mint mondta, több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást is kaptak a dolgozók.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. A nagyobb fizetések célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, esetleg kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson.

Forrás: MTI