Így ellenőrizheted, hogy az interneten talált egészségügyi tartalmak igazak-e – 9 tipp

igaz vagy hamis,álhírek,fake news,egészség
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

N

Naponta több tucat hírt olvashatsz orvosi áttörésekről és vadiúj csodaszerekről, amelyek a legsúlyosabb betegségeket is meggyógyítják. Honnan tudhatod, hogy hihetsz-e a hangzatos cikkeknek? Utánajártunk, mire figyelj, és hogyan olvass a sorok között, hogy elkerüld a veszélyes álhíreket.

1. Ki mondja?

Ha a szemed elé kerül egy orvosi újdonságról szóló tartalom, először is nézd meg, honnan vette a szerző a kijelentéseket. Ami túl szépen hangzik, hogy igaz legyen, általában nem is az. Az önmagában nem feltétlenül gyanús, hogy az interneten akadsz ilyesmire, a kutatóintézetek és egyetemek ugyanis szinte mindig publikálják online is az eredményeiket. Ha viszont egyáltalán nincs feltüntetve a hír forrása, esetleg csak más, kétes hitelességű blogokat adtak meg, vagy általánosságban brit tudósoknak tulajdonítanak egy felfedezést, ne vedd komolyan a leírtakat, legalábbis addig, amíg más módon nem nyer megerősítést a dolog. A lájkvadász vagy a „legtutibbhirek.hu” típusú gyűjtőoldalakat messzire kerüld el, ha az igazi egészségügyi fejleményekre vagy kíváncsi.

2. Kiszúrni a hazugságot

Azért azt is mindenképp ellenőrizd, ha a cikkben egész hitelesnek tűnő hivatkozást találsz. Az álhírgyártók ugyanis nem riadnak vissza tőle, hogy simán feltüntessék egy nagy nevű amerikai egyetem nevét egy olyan kutatással kapcsolatban, amely soha nem történt meg. Ezeknek a legegyszerűbb viszont utánajárni, elég csak a cikk címét, témáját és a hivatkozott intézetet együtt beírni az internetes keresőbe, vagy az egyetem honlapján rákeresni a tanulmányra, és máris kiderül, hogy van-e valóságalapja a dolognak. Az is jó trükk, ha a téma és az intézet neve mellé a hoax szót is beírod a keresőbe, így azonnal rátalálsz azokra a helyekre, amelyek már korábban rájöttek, hogy csak kamu hírről van szó.

3. A közösség ereje

Ha nincs kedved, esetleg nyelvi korlátaid vannak, hogy te magad nézz utána a hír hitelességének, nyugodtan használd ki az online térben jelen lévő közösséget. Egy-egy ilyen bejegyzés alatt millió kommentet olvashatsz, az emberek ugyanis nagyon érzékenyek az egészségükkel kapcsolatos témákra. Így ha csalásról van szó, az általában néhány percen belül ki is derül, és kiírja valaki a hozzászólások között, aki ellenőrizte a témát az angol nyelvű oldalakon.

4. A reklám helye

Akkor is légy résen, ha a valódinak tűnő orvosi cikk alapján egy olyan oldalra jutsz, ahol valamilyen terméket lehet megvásárolni, esetleg az egészről kéretlen hírlevélben vagy ismeretlen feladótól származó e-mailben értesültél. Lehet, hogy az egészségügyi hír igaz, és minden rendben van vele, csak éppen semmi köze az ajánlott termékhez, gyógyszerhez. Ha például egy fogyitablettát olyan orvosi hivatkozással próbálnak rád sózni, amely a cukorbetegség és az elhízás közti összefüggést ismerteti, az semmiképp sem elfogadható, ellentétben azzal, ha a reklámozott termék hiteles klinikai tesztelésének eredményét osztják meg veled. Ez a félrevezetés a vitaminok, étrend-kiegészítők, szolgáltatások, alternatív terápiák esetében jellemző. Légy körültekintő, ha valami szenzációs újdonságot igyekeznek mindenáron eladni neked!

5. Tényleg új?

A szerző hitelessége mellett vess egy pillantást arra is, hogy mikori fejleményről tudósít a cikk! Sokszor évekkel ezelőtti eredményeket próbálnak újra és újra szenzációs felfedezésként eladni, de ennek általában kizárólag egyetlen célja van: a látogató- és olvasószerzés. Ettől természetesen, ha egyébként valódi tudományos alapja van a tartalomnak, számodra még lehet értékes újdonság, de a publikáló portált azért kezeld fenntartásokkal. A leírtaknak is járj utána kicsit jobban, mert könnyen lehet, hogy az információ időközben elavult, vagy rosszabb esetben megcáfolták.

6. Elegendő bizonyíték

Érdemes tudni, hogy egy valóban sikeres klinikai kutatásról, eredményről biztosan nem egyetlen orvos tudósít, hanem szó szerint a csapból is ez folyik, legalábbis tudományos körökben, így számos szaklapban, online oldalon, folyóiratban találunk rá hivatkozást. Ha egyetlen orvos nevét és arcát felvállalva állít valamit – még akkor is, ha egyébként igaz –, annak önmagában kevéssé lehet hitelt adni. Arról nem beszélve, hogy a kutatásokat gyakran különböző gyárak, cégek szponzorálják a számukra várhatóan kedvező eredmény érdekében, így a valódi áttöréseket mindig megvizsgálják független szakértői csoportok is, amelyről a bővebb kutatási anyagok hírt adnak.

7. Egerek és emberek

Ha hatalmas áttörésről adnak hírt például egy új gyógymóddal vagy készítménnyel kapcsolatban, az egyik leggyakrabban elhallgatott részlet általában az, hogy a kutatás még csak kísérleti stádiumban van, azaz egyelőre a laboratóriumi egerek „élvezhetik” áldásos hatását, emberen még nem próbálták ki. Ez azért probléma, mert lehet, hogy valóban az évszázad felfedezése az adott kutatás, a gyakorlatban – pláne Magyarországon – viszont még akkor is jó pár évbe telik, mire eljut a betegekhez, ha a klinikai kísérletek során élesben is hatásosnak bizonyul a gyógyszer vagy eljárás. Ez elég félrevezető lehet azok számára, akik éppen az adott betegségben szenvednek, ezért mindenképpen célszerű ilyenkor alaposan átböngészni a témáról készült tanulmányokat.

8. Ez most mit is jelent?

Fontos, hogy egy egészségügyi hírt hogyan értelmezel, hiszen csak így tudod eldönteni, hogy a te életedre valódi befolyással lesz-e egy fejlemény, vagy csak tudományos ismereteid gazdagítására jó. A pusztán megfigyelésen alapuló vizsgálatok sokszor félrevezetők, gyakran ezekből adódnak az olyan következtetések, hogy a kávéfogyasztást egyik nap még egészségtelennek mondják, rövidesen viszont kifejezetten jótékonynak. A hiteles eredményhez hosszú évekig kellene vizsgálni egy kávézó és egy nem kávézó csoportot úgy, hogy semmilyen szokásukon nem változtatnak, ami lássuk be, elég ritka dolog, így érdemes ezeket inkább érdekességként kezelni. Hangzatos eredménynek tűnhet az is, ha valaminek felére csökkent a kockázata, pedig talán csak arról van szó, hogy százból nem kettő, hanem egy embernél jelentkezik egy tünet, és ezzel a remek PR-fogással igyekeznek hírt kreálni belőle.

9. Konzultáció

Amikor úgy érzed, hogy az olvasott hírnek minden részlete stimmel, és valódi befolyással lehet az életedre (például a migrén kezelésére találtak új terápiát), akkor bizony irány az orvos! Konzultálj vele az olvasottakról, kérdezd meg, amit esetleg nem értesz a tudományos szövegből, és beszéld meg vele, hogy a kórelőzményed alapján hogyan tudnátok kipróbálni az új lehetőséget! Hidd el, neki is az a célja, hogy te meggyógyulj, viszont a rengeteg beteg mellett nem mindig marad ideje a világ minden új tanulmányának azonnali áttekintésére, így még lehet, hogy meg is fogja köszönni neked az új információt. Ha nem vesz komolyan az orvosod, inkább keress fel egy együttműködőbb, az újdonságokra nyitott szakembert!

Éva magazin archív

Tovább olvasok
Gyors lángos recept – hamarabb elkészül, mint ahogy megkapnád a strandon

Hallottál már a frybreadről? És, ha azt mondjuk lángos? Na de nem akármilyen: annak egy szupergyors változata!

Te tényleg futsz? Hogyhogy nem vagy vékony?!

A futás nemcsak azoké, akiknek futóalkata van. Ezt már nagyon sokan bizonyították szerte a világban. Pocakos ultrafutók, nagyfenekű félmaratonisták, rövidlábú hosszútávfutók… ott vannak mindenhol. Oké, nem az elitben, és végképp nem a világcsúcstartók között, de a mindennapokban, a nemzetközi futóközösségben igen, és ez így van jól.

Kövess minket

5 lapszám 3475 Ft helyett 2075 Ft-ért, lapszámonként 695 Ft helyett 415 Ft-ért

Csak 2075 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem