7 tényező, ami befolyásolja a bor ízét

Borítókép: 7 tényező, ami befolyásolja a bor ízét Forrás: Dubicz Borászat és Szőlőbirtok
Akárcsak a konyhában az ételek esetében, a borok készítésénél is különböző ízvilágot kapunk végeredményként attól függően, hogy milyen alapanyagból és milyen technológiával készül el az adott tétel. Akár teljesen eltérő zamatokkal is találkozhatunk a különböző palackokban, de vajon milyen tényezők és hogyan befolyásolhatják a bor ízét?

Talaj

A különböző talajtípusok különböző ízeket adnak a bornak, hiszen a szőlőnövény innen veszi fel gyökerein keresztül az ásványi és tápanyagokat. A szőlőtőke akkor terem megfelelő minőségű gyümölcsöt, ha muszáj kicsit „szenvednie”, a gyökereit minél mélyebbre eresztenie, hogy megfelelő mennyiségű vízhez és tápanyaghoz jusson. Ilyenkor ugyanis nem a fás, leveles részek növesztésére fordítja meglévő energiáit, hanem a termésre „koncentrál”. Alapvetően a száraz – vulkanikus, köves, homokos, löszös, meszes – talajok kedvezőek tehát ahhoz, hogy a boroknak mélyebb, tartalmasabb íze, és megfelelő felépítése legyen, a zsírosabb, nehezebb, nedvesebb talajokon „kényelmesen” termett szőlőből készült borok íze jellegtelenebb, lustább, laposabb lesz. Minél változatosabb egy borvidék talaja, annál sokoldalúbbak, izgalmasabbak a borai is, így a mátrai borvidék kedvező helyeztben van, hiszen rendkívül változatos talajokkal rendelkezik, s a boraiban jelentkezik a vulkanikus talaj adta ásványos karakter és a koncentrált mésztartalom adta szép savkészlet.

Éghajlat

A szőlőnövény szempontjából nemcsak a talajból felvehető tápanyagok fontosak, hanem a „kívülről” érkező tényezők, a napfény és a hőmérséklet is. Minden egyes szőlőfajtának más és más a hőigénye ahhoz, hogy a legszebb alapanyagot adja. Amennyiben nem megfelelő az éghajlat az adott szőlőfajtának, a belőle készült bor íze vagy túlságosan szikár, savanykás, összehúzó érzetű lesz, vagy túlságosan elnehezült, már-már lekváros, mazsolás ízvilágú. Előbbi ízvilág akkor jelenik meg a borban, ha a szőlőfajtát számára túlságosan hűvös éghajlaton termesztették, utóbbi pedig akkor, ha a bogyók a túl meleg, már-már forró klímán túlértek, és elveszítették értékes savaikat.

A teljes cikkért kattints iDE!