Mindig is csodáltam a tőlem 10 évvel idősebb unokanővéremet, hogy milyen könnyedséggel és természetességgel igazgatja 4 különböző korú gyermeke (a legkisebb 5 éves) mindennapjait, közben hogyan lavíroz ügyesen vissza a munkaerőpiacra, most pedig tátott szájjal vettem tudomásul, hogy még egy kutyát is bevállalt, hogy a gyerekeknek teljes legyen az öröme. Azt hiszem, minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy ő a legrendszeretőbb ember, akit valaha ismertem, szerintem még a kölykök szabadidős programjairól is van egy excel-táblája, amit azonnal elővarázsol a telefonjából, ha bármikor is rendellenességet tapasztal a rendszerben (értsd: nem biztos benne, hogy mikor is kezdődik például a fia hokiedzése).

Nemrég egy beszélgetésbe csöppentem, ami közte és a friss gyerekes húgom közt zajlott arról, mégis hogyan lehet ezt úgy csinálni, mintha minden csettintésre működne. A lényeg az volt, hogy nem szabad rágörcsölni és be kell vezetni néhány szabályt, amihez ha törik, ha szakad, tartanunk kell magunkat. No, de hogy valamivel konkrétabb legyek, összeszedem most pár pontba a beszélgetésünk legfontosabb pontjait, mert úgy gondolom, hogy leendő vagy kezdő anyaként lehet belőle mit tanulni.