A legjobb barátnőmnek most 4 éves a kisfia. Emlékszem, mindig is ő volt az a lány a gimiben, akiről egytől-egyig mind azt gondoltuk, hogy biztosan fantasztikus édesanya lesz. És az is lett, mi több: a gyerekek iránti elkötelezettségét a pedagógusi pálya választásával is megmutatta nekünk. Mikor Zsombi még a pocakjában volt, arról faggattam, mit érez abban a boldog állapotban, vajon hány gyereket lát maga körül mondjuk 5 éven belül. Azt mondta, majd az idő és a sors eldönti, hogy hány gyerekük lesz, egyelőre csak arra fókuszál, hogy a hamarosan születendő csöppséggel kiegészülve igazi családdá váljanak.

Nos, ez mára nagyszerűen sikerült, hiszen öröm rájuk nézni, a szülők csak úgy sugároznak a kis büszkeségük mellett. Pár hete ismét találkoztunk, barátnőm most a kicsit az apukájára hagyva jött el velem kimozdulni a városba, ahol nagyokat sétálva és egy sütit elmajszolva kezdett neki a mondanivalójának. Meg kell mondjam, nagyon elgondolkodtam a hallottakon.

Arra gondolsz, hogy nem jut elég időd magadra vagy egymásra a férjeddel? – csak erre tudtam hirtelen gondolni. Aztán megmagyarázza, miről is van szó valójában.

Ezen a ponton megjegyzem, hogy milyen tapintatlanságnak tartom, ha valaki ilyen szövegekkel mászik bele egy nő képébe, hiszen fogalma sem lehet róla, mi zajlik éppen benne, esetleg min ment már keresztül eddig a gyerekvállalás kapcsán. Barátnőm helyesel, de aztán máshonnan közelíti meg a témát.

Hosszasan bámulok magam elé és észreveszem, hogy az arcán szinte szemmel látható a megkönnyebbülés jele, hogy mindezt teljesen őszintén elmondhatja valakinek, aki nem veti meg érte. Teljesen felfokozott állapotba kerül a témától és gyorsan ki is egészíti az előbb elhangzottakat:

Nem tudom a választ, és a „mi lenne, ha” kérdéssel kapcsolatban sem látok a jövőbe. Megnyugtatom, hogy szerintem nem őrültek meg, és hogy hiszi vagy sem, számtalan szülő küzd ilyen dilemmával. Még talán azt is hozzáteszem, hogy csak az érzéseikre és egymásra hallgassanak, abból baj nem lehet. Aztán rendelek magunknak még egy szelet sütit.