Ez a fotómontázs tökéletesen illusztrálja, ahogyan a nők kritizálják a testüket, pedig ugyanezzel az erővel szerethetnék is azt

Borítókép: Ez a fotómontázs tökéletesen illusztrálja, ahogyan a nők kritizálják a testüket, pedig ugyanezzel az erővel szerethetnék is azt
Ahelyett, hogy a szokásosan kritikus szemmel néznél magadra, próbáld ki azt, hogy...

Számtalan módja van annak, hogy túllépjünk a folyamatos önostorzáson, azon, hogy a hibáink (vagy amit annak tartunk) tízszeresükre dagadnak a szemünkben, míg az előnyösnek mondott tulajdonságainkat gyakorlatilag észre sem vesszük. Mit tehetünk, hogy meglássuk azt is, ami tetszik nekünk magunkon? Ezt a bonyolult kérdést egyszerűsíti Louise Aubery blogger, aki kétszer ugyanazt a szelfit állította egymás mellé, csakhogy nem ugyanazzal a felirattal.

A baloldali fotón azok a tulajdonságok vannak kimelve, amelyeket mások látnak, a jobboldalin azok, amelyeket ki-ki lát saját magán. A mások által észrevett tulajdonságok mind pozitívak: „széles mosoly”, „hosszú lábak”, „erős fenék”, a saját maga által számon tartott vonások pedig mind negatívak: „nagy orr”, „hurka a háton”, „narancsbőr”.

Később elmondta a Metro portálnak, hogy az őszinteséget szerette volna promotálni. „Az önkritika számtalan forrásból származhat. A társadalom, amelyben élünk, túlzottan hangsúlyozza a fizikai megjelenésünket. Az úgynevezett példaképeink befolyása, a fotóretusálás óriási nyomást helyez a vállunkra és táplálja bennünk az érzést, hogy nem vagyunk elég értékesek.”

„Amikor meglátok magamról egy fotót, mindig a hibáimon akad meg a szemem először – írja a fotóhoz mellékelt szövegben. – Túl nagynak látszik az orrom, túl fehérek a lábaim, szörnyen nézek ki. Másokon mégsem a hibákat veszem észre először! Ellenkezőleg… Szóval miért ne tennénk ugyanezt magunkkal? Meg kell tanulnunk, hogy kevésbé legyünk szigorúak magunkhoz. Én dolgozni fogok ezen, és remélem, ti is.”

Ezt a galériát is pörgesd végig, érdemes! :)