Kondor Vilmos: Budapest Noir
A szerző álnéven ír, senki sem tudja, hogy néz ki, mi a neve valójában. Mióta leforgattuk a Budapest Noir filmet, reménykedem, hogy a bemutatón megjelenik és elárulja, mi ihlette történeteit. A könyv hatására érdekelni kezdett az idő, amelyben játszódik. Szerettem volna még többet megtudni 1936-ról.
Kondor úgy ír, hogy minden megjelent előttem. A filmes képvilág, amivel láttat, elrepít abba a korba, amikor még volt macskakő, lovas kocsik, cégérek. Azok közé az emberek közé, akik még nem sejtették, milyen nehéz idők következnek.
Elkezdtem szeretni Budapestet. Jó érzés magyarnak lenni, mindegy, hogy
a háború előszelében vagyunk. Ajánlom a Bűnös Budapest ciklust azoknak, akik szeretnek férfias férfiakról és nőies nőkről izgalmas krimit olvasni. Olvasva tudnak majd mozizni.

Theodor Fontane: Effi Briest
Az Anna Karenina vagy a Bovaryné mellett egy újabb női sors, amely a kor és
a társadalmi elvárások fogságában elesett. Mindhárom történet magával ragad. Mégis Effi Briest áll hozzám a legközelebb, bár szívesen eljátszanám a másik két nőalakot is.
Effi sorsát 12 éves korától haláláig követjük. Remények, álmok, rangok, melyek velünk vannak a felnőtté válás küszöbén. Effi nem megalkuvó, nem félős, nem hódol be senkinek, nem szégyelli, ha gondolatai, tettei ellentétesek az erkölcsi normákkal. Szeret élni és akar is. Mint minden tapasztalatlan és naiv fiatal lány, egy helyzetbe azt látja bele, amit látni akar, és nem azt, amit a helyzet jelent vagy adni tud. Ezen mindannyian átesünk, és az élet majd megtanít a buktatókra, de sajnos Effi olyan korban született, amelyben a szigorú szabályok miatt nem irányíthatja az életét, és sokszor olyan fordulatokba kényszerül, melyek ütköznek az ösztöneivel, vágyaival.
Hiszek azokban a nőkben, akik mernek nemet mondani, mernek felállni és megkeresni a boldogságukat, noha senki sem fog melléjük állni. Hiszem, hogy küzdenünk kell a saját boldogságunkért. Ezt Effi is tudta.

Holdosi József: Kányák
Zenében is, irodalomban is próbálom követni a cigány kultúrát, mert olyan ősi, ösztönös érzést rejt magában, ami közösséget formál. Felmutatja, hogy bárhol élsz, bármilyen szegénységben vagy gazdagságban, a család mindig ott van. Mindegy, hogy tizenöten éltek egy kis vályogházban, ahol minden gyerek egyetlen ágyban alszik – a lényeg a szeretet és az összetartás, összetartozás.
Ebben a könyvben Holdosi József a saját történetét írta meg. Szereplőinek életét meghatározza az utca – a falu szívéből számkivetett világ, ahol együtt kell lélegezzen cigány, napszámos és kommunista. A könyv megható és nagyon szeretnivaló.
Hiába élünk 2016-ban: előítéletek, sztereotípiák a cigánysággal kapcsolatban jelen vannak. Ez a könyv vagy Kalla Évától Az álomadás is segít, hogy azonosulni tudjunk a cigány szereplőkkel és megértsük a világképüket, szokásaikat, hagyományaikat. Olvassatok és hallgassatok igazi cigány zenét! Én nagyon szeretem.

Tenki Réka / Színész. Kezdetben a Katona József Színház társulatában játszott, később a Nemzeti Színház, majd az Örkény Színház tagja lett. Számos elismerést kapott, köztük A legjobb 30 év alatti színésznő díját, A legígéretesebb pályakezdő díját, Junior Príma-díjat és Az év színésznője Arany Medál-díjat.