9+1 kérdés, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt először táborba küldöd a gyerekedet

Borítókép: 9+1 kérdés, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt először táborba küldöd a gyerekedet Forrás: gettyimages
Ezeket érdemes figyelembe venni és végiggondolni, mielőtt belevágsz és elengeded a gyermekedet egy hétre. Vagy még többre.

Sokat írtunk már arról, hogy hogyan, milyen szempontok szerint válasszunk gyerektábort. Arról azonban még nem beszéltünk eleget, hogy saját magunkkal hogyan alkuszunk meg, amikor először hagyjuk magára legnagyobb kincsünket.
Hogyan készítsük fel magunkat és gyermekünket az első tábori élményre? Miket érdemes figyelembe venni és végiggondolni mielőtt belevágunk? Végigaggódjuk-e a hetet, vigyen-e magával mobiltelefont, elmenjünk-e a gyerekért, ha nem érzi jól magát? Ilyen és ehhez hasonló dilemmákon segít lazítani a következő összeállítás.

. Elég idős már?

A gyermekünk életkora meghatározó szempont kell legyen a tábor jellegének megválasztásakor. Általában éves kortól már elég érettek a kicsik ahhoz, hogy élvezzék a táborozás nyújtotta izgalmakat, közösségi programokat. Mindenképp győződjünk meg róla, hogy az eltérő korosztályok esetleg „keveredhetnek-e” majd a vakáció alatt, ezzel elkerülhetjük a korkülönbségből adódó negatív élményeket.

2. Mennyire ismerős a tábori közeg?

Az alsó tagozatos pedagógusok – akik már több éves tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren – a megmondhatói, hogy akkor működik legjobban a gyermekek beilleszkedése a tábori mindennapokba, ha ismerősökkel lehetnek együtt. A legtöbb suli szervez saját nyári táborokat, így nekünk is könnyebbséget, biztonságot jelenthet, ha ismerős pedagógusok kísérik el gyermekünket. Nem utolsó sorban pedig azokkal a már megszokott játszótársakkal szocializálódhat kötetlenebbül gyermekünk, akiket az iskola némileg szigorúbb keretei közül már előzőleg megismert. Természetesen az is óriási előny, ha a tesóval, unokatesóval közösen mennek.

3. Volt már egynél több napot távol tőlem?

Nyert ügyünk van, ha gyerkőcünket már fokozatosan hozzászoktattuk a tőlünk való „elszakadásra”. Ez lehet egy hétvége a nagyinál: például sátrazás a szomszéd gyerekekkel a kis kertben. A táborok megszerettetését úgy is elkezdhetjük, ha nem rögtön a „mélyvízbe dobjuk” be a porontyot, hanem kezdetben egynapos vagy nem ottalvós tábort választunk.

4. Képes egyedül enni, tisztálkodni, rendben tartani a holmiját?

Az is nagyon fontos, hogy legyünk tisztában gyermekünk jelenlegi önállósági szintjével. Gond és segítség nélkül boldogul-e a higiéniát illetően; mennyire egyszerű, avagy bonyolult számára az étkezés? Ezeket mindig érdemes az őt kísérő pedagógussal egyeztetni, hogy mindenkit megkíméljünk a meglepetésektől, nehézségektől.

5. Egészséges?

Talán ezt mondani sem kell, de ismételni sosem árt; hogy mindig csak egészséges gyermeket küldjünk táborba! Lehet, hogy csak egy apró nátha kerülgeti; mégis szörnyen rosszul fogjuk érezni magunkat, ha esetleg rosszabbodik a helyzet, mi pedig „magára hagytuk”. A kísérőnek mindig, mindent alaposan mondjunk el, írjunk le. Asztmát, allergiát, szedett gyógyszereket, a háziorvos elérhetőségét feltétlenül említsük meg és gyermekünket is biztosítsuk róla, hogy kihez tud fordulni ha esetleg nem érzi jól magát!

6. Milyen félelmei vannak a gyerekemnek?

Ha valamitől fél a gyermekünk, beszélgessünk el vele a tábort megelőzően is. Tegyük fel, hogy fél a dörgéstől vagy a villámlástól; nyugodtan kérje meg táboroztató felnőttet, hogy üljön oda mellé, amíg elalszik. Nem baj, ha előzőleg mindenről említést teszünk a táborvezetőnek: minél több az infó, annál nagyobb a biztonság.

7. És nekem milyen félelmeim vannak?

Mi sem természetesebb, hogy amikor a gyermekünk távol van, minden percben az jár a fejünkben: vajon jól van-e, jól érzi-e magát, nem esett-e el, nem bántják-e a nagyok stb. E sorok írója még az öccséért is ugyanígy aggódott annak idején, amikor beadtuk az első napközis(!) táborba. Ha úgy érzed, te mindent megtettél, mindenkit megfelelően tájékoztattál, a gyermekeddel elbeszélgettél; hidd el, nagy baj nem lehet! Ezért ne marcangold magad, próbálj meg lazítani, máskülönben az egész hét egy örökkévalóságnak fog tűnni!

. Mobiltelefont használhat-e – és milyen mértékben?

A 2. században már nem is az a kérdés, hogy vigyen-e magával mobilt a gyerek, hanem hogy mennyire korlátozzunk annak használatában. Nyert ügyünk van, ha a táborvezetők előre meghatározzák a mobilok használatának lehetőségét. Például hogy mindenki naponta egyszer vagy kétszer telefonálhat haza ugyanazon időpontokban, ettől eltérő esetben csak akkor, ha a szülő előre előzőleg kéri a kísérőket. Bármennyire is aggódsz, semmiképp ne hívogasd óránként a gyermeket, mert azzal kizökkented a közös foglalkozásokból és esetleg még honvágyat is generálsz benne. Az is nagyszerű, ha közös széfben van lehetőség megőrzésre, vagy esetleg a tanárok vállalják a mobil kütyük felügyeletét. Ezzel könnyen megelőzhető a telefonok elvesztése, megrongálódása vagy esetleges ellopása is.

. Mi van, ha haza akar jönni?

Fel kell készüljünk arra az eshetőségre, hogy a kölyök nem érzi jól annyira magát a táborban, mint ahogyan előzőleg képzelte, vagy amennyire mi magunk számítottunk rá. Egy alsó tagozatos tanárnő ismerősöm elmondása alapján jó eséllyel egy-két nap alatt integrálódnak a kicsik a tábori közösségbe és környezetbe, ha megfelelőek számukra a foglalkozások, és elég interaktívak a programok. Előfordul ugyan, hogy többek esténként, éjszakánként hiányolják a szülőket – talán kicsit pityeregnek is – azonban ez viszonylag hamar elmúlik. Ő azt szokta javasolni a szülőknek, hogy ha a 7– éves gyerek láthatóan két nap után sem tud beilleszkedni, és nem lehet lekötni, „átterelni” a figyelmét a szülők és az otthon hiányáról, lehetőleg vigyék haza, hogy a megszokott, megnyugtató, biztonságos környezetében legyen, és ne sérüljön rossz élmények által.


+. Mindezek mellett talán a legfontosabb, amit soha ne tévesszünk szem elől, hogy a tábort minden esetben a gyerek válassza, kedvének és érdeklődésének megfelelően; ha pedig nem akar menni, semmiképp ne erőltessük!

Az eredeti cikk az évamagazin.hu-n jelent meg.