Anya-para: fogadalmak, hogy milyen leszek a terhesség alatt, és hogyan készülök az anyaságra

Borítókép: Anya-para: fogadalmak, hogy milyen leszek a terhesség alatt, és hogyan készülök az anyaságra Forrás: europress
Fogadjunk ti is mindenfélét megfogadtatok ezerszer is mielőtt, és miután gyereketek lett! És mennyi volt az, amit nem tudtatok belőlük betartani? Csak őszintén!

Eszméletlenül jó hírt kaptam minap az orvosnál: a vetélésemet követő hosszú hónapok után úgy tűnik, a szervezetem végre regenerálódott, és ismét készen áll arra, hogy befogadjon egy magzatot. Egy babát, aki majd egyszerre csak sitty-sutty megérkezik, bizonyára teljesen felforgatva ezzel szülei addigi életét. Miután a kezdeti örömködés után felfogtam, hogy most ismét zöld utat kaptunk a családalapításra, elkezdett kattogni az agyam: vajon megfelelő-e ehhez a mostani életvitelem? Készen állok én erre? Innen aztán jó messzire kalandoztak a gondolataim, és arra jutottam, hogy mindent, ami csak eszembe jut, hogy szeretnék rá odafigyelni, változtatnék rajta, vagy fontosnak tartom, papírra vetem. (Vagy ha már úgyis cikkeket írok, akkor összeírom egy cikkbe!) Így született meg ez a lista, ami az úgymond „jó anyasági” terveimet, fogadalmaimat tartalmazza.

Forrás: europress

1)) Első és legfontosabb, hogy visszaveszek a tempóból. Csak azt és csak annyit vállalok, amiről úgy érzem, még oké. Nehogy szegény gyerek azt higgye még a végén, hogy idekint minden ilyen őrült sebességgel zajlik!

2)) Tök nyugis leszek, nem húzom fel magam sem a munkán, sem magánéleti dolgokon. Jó, azért valószínűleg továbbra sem fogom kibírni, hogy rá ne dudáljak a béna vezetőkre, meg hasonlók. De ez nem vészes.

3)) Abbahagyom a körömrágást. Tényleg! Egy anya legyen ápolt kezű, vagy nem?

4)) Kibírom, hogy már az első pár hónapban ne vásároljam fel a cukibbnál cukibb babaholmikat, amikor még azt sem tudom mekkora lesz az a gyerek.

Forrás: europress

5)) Nem kergetem őrületbe az anyámat és a legjobb barátnőmet naponta olyan kérdésekkel, mint hogy „ez normális ilyenkor?”, vagy „ezt kell éreznem?”, inkább azonnal elhúzok az orvoshoz.

6)) Rengeteg gyümölcsöt eszek, még akkor is, ha inkább egy üveg nutellát kanalaznék be helyettük egy ültő helyemben...

7)) Alapvetően figyelek az étkezésemre, nem eszek össze mindenfélét. A chips és az egészségtelen nassolni valók eltűnnek a szótáramból. És a szekrényemből is.

8)) Kibírom, hogy hosszú ideig ne egyek sushit és tatárbeefsteaket se! (De előtte még azért egyszer muszáj.)

9)) Kiegyensúlyozott és boldog leszek, és ebből nem lehet majd kizökkenteni! Tulajdonképpen kicsit olyan leszek, mint aki minden nap bevette a „leszarom” tablettát. :-D

10)) Elmegyek az összes kismamás foglalkozásra, legyen az felkészítő, vagy jóga; akkor is, ha amúgy nem igazán tudok az ilyesmitől átszellemülni.

11)) Veszek egy olyan kismamáknak való biztonsági övet, már az első percben, hogy gond nélkül tudjak vezetni és utazni. (Nyilván a terhesség alatt bárhova is megyünk, alapból rám esik majd a „bulisorfőr” szerepe.)

Forrás: europress

12)) Rengeteg DIY holmit készítek majd a gyerekszobába. És persze tartalékba is, hogy jusson a szüleimhez, és a férjem szüleihez is belőlük!

13)) Megveszem az én régi kedvenc mesekönyveimet a mostani szebb, újabb kiadásban.

14)) Ha nyáron már terhes leszek, akkor is koccintok a barátnőm lánybúcsúján, még ha gyerekpezsivel is!

Forrás: europress

15)) Összegyűjtöm egy jegyzetfüzetbe a terhesség alatt kapott össze vicces kommentet, jótanácsot, hogy aztán meg tudjam írni egy cikkben, meg hogy majd jó sokára megmutassam a gyerekemnek.

16)) Készítek egy naplót, e-mail címet, vagy blogot, amit akkor írok, ha valami történik a terhesség alatt, vagy a gyereknevelés első megpróbáltatásokkal teli éveiben. Ezt archiválom, hogy később jót nevessen rajta a kölyök.

17)) Ha már itt tartunk, összeállítom és rendszerezem az esküvői fotókat, lefűzök egy scrapbookot az emlékekkel, mert mire a gyerek megérkezik, kinek lesz már arra ideje?

18)) A kilenc hónap alatt módszeresen elejtek majd egy-két gyereknevelési nézeteimmel kapcsolatos gondolatot a család körében, hogy jó előre tisztázzuk, ki mit gondol, és biztosítsam a békességet. (Például, hogy az almás pép bevezetése után nem következik egyenesen a jól csócsálható fél szál kolbász a gyerek kezébe.)

Forrás: europress

19)) Nem fogom hagyni, hogy az otthonunkból játszóházat meghazudtoló valami váljon (már a gyerek érkezése előtt)! Na jó, ezen én is röhögök.

20)) Na igen, és a babakocsi! Olyan hiper-szuper, mindenre képes darabot választok majd, hogy ihaj! Ki se akar majd szállni belőle az a gyerek! ;-)

Aztán pár év múlva majd meglátjuk mi az, ami meg is valósult ezekből... Talán azt is megírom majd! Csak nehogy a fél listát ki kelljen húznom a végén!