Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én például imádok az anyukámmal utazni! Csak úgy kettesben. Szuper csajos program, remek szórakozás, és persze igazi összekovácsoló szerepe is van. Különösen fontosnak érzem ezt most, amikor már felnőtt nő lévén nem élünk egy fedél alatt. Ilyenkor nem csak új, közös élményekkel gazdagodunk, hanem kibeszélhetünk egy csomó mindent, ami velünk történt az elmúlt időszakban, és persze olyasmit is, amit csak szeretnénk hogy megtörténjen. De persze mindenki másért szeret az édesanyjával lenni, így most azokat a tapasztalatokat gyűjtöttem egy csokorba, amelyektől nálunk eddig mindig jól sült el egy ilyen kis csajos kiruccanás!

1# Ha olyan helyre mentek, ami mindkettőtöket érdekel.

Ez azért baromi fontos! Hiszen ki az, aki egész idő alatt érdektelenül, vagy unott fejjel akarja mindenhol végigvonszolni magát?! Elsődleges teendő: közösen átbeszélni, és kitűzni az úticélt; esetleg egy közben módosítható tervet írni arról, hogy kit mi érdekel a leginkább (pl. városnézések)!

2# Amikor mindketten hoztok legalább egy-egy kompromisszumot a másik kedvéért az út alatt.

Lehet, hogy te nem szeretsz órákat ejtőzni minden egyes múzeumban, anyukád viszont legszívesebben beköltözne... Beszéljétek meg, hogy mi az, ami semmiképp nem maradhat ki az ismeretszerzés, és a kultúra szempontjából; és mi az a laza program, ami szintén bele kell, hogy férjen!

3# Ha igazán el tudjátok engedni magatokat, és teljesen önmagatok vagytok.

Amikor úgy indultok útnak, hogy semmi nem feszélyez benneteket, semmilyen feladat nem kattog már a fejetekben, csak az, hogy végre együtt lehettek, jól érezhetitek magatokat, és egész végig úgy „marhulhattok”, ahogy csak jól esik!

4# Ha nem szervezitek túl, nem akartok mindent egyszerre, és nem erőltettek semmit.

Alapszabály: egy ilyen út a közös élményekről, az együtt töltött időről kell szóljon, nem pedig arról, hogy fejvesztve rohantok egyik helyről a másikra! Kit érdekel, ha valami kimarad? Majd jöttök még egyszer! Vagy nem! Csak az aktív együtt töltött percek számítanak.

5# Ha akad egy váratlan feladat, gubanc, amit meg kell oldani, és ami később a visszaemlékezéskor kalanddá válik.

És persze általában akad, mert hát nem is ti lennétek, ha minden zökkenőmentesen menne! Például egy olyan lehetetlen küldetés, mint hogy a szállodai recepción hosszú napok után megszerezzétek az egyetlen kallódó hajszárítót, ami jó a fürdőszoba dugaszába; vagy hogy a rossz irányba elindulva csak órákkal később tűnjön fel, hogy eltévedtetek; esetleg hogy egy végtelennek tűnő gigászi parkban elhagyjátok a táskátokat az összes iratotokkal együtt, mert észrevétlenül kicsúszott a „bringóhintó” kosarából, amíg ti bőszen tekertetek. Kalandos, nem igaz?

6# Ha hajlandóak vagytok spontán viselkedni, az „egyszer élünk” elv szerint.

Nem vagytok befeszülve semmitől, azért mentek, hogy igazán jól szórakozzatok, hogy még ennél is jobban megismerjétek egymást; hogy olyasmit csináljatok együtt, amiket a hétköznapokon nem szoktatok. Irány a hullámvasút, a karaoke bár, a borkóstoló, vagy bármi, ami kicsit is különbözik a megszokottól! Legyen mire emlékezni, legyen miről mesélni!

7# Ha igazán minőségi időt töltötök együtt, legyen az bármilyen tevékenység is.

Közben persze beszélgethettek is, tartalmasan mindenről, ami csak szóba kerül. Semmi sem tabu, simán ér sírni is és nevetni is, hiszen köztetek marad! Ez az út érzelmileg is össze kell kovácsoljon benneteket! Persze, ha semmi okotok a lelkizésre, nyilván az sem kötelező! ;-)

8# Ha egyikőtök komfortérzete sem szenved csorbát az utazás alatt.

Jó, ha előre megbeszéltitek, megtervezitek, hogy hol fogtok megszállni, és hogyan juttok a-ból b-be! Nyilván ki lehet bírni némi kellemetlenséget, de azért ezeken az utakon ne az legyen a cél, hogy folyton akkor kelljen gondolkozni, meg keresgélni, amikor már ott vagytok! Nem beszélve arról, hogy egészen más lehet egy idősebb nő komfort igénye (például egészségügyi okok miatt), mint a lányáé, akinek még több minden belefér.

9# Ha közös megegyezéssel feszegetitek kicsit a határaitokat.

Belefér egy közös kocsmázás, vagy nektek akár a tandem ugrás is? Nosza! Csak egyikőtök se érezze úgy, hogy bármi kötelező lenne számára, amit titkon annyira mégsem szeretne! Beszéljétek át a dolgokat, és csapjatok bele a dolgok közepébe!

10# Ha magatokkal viszitek a humorérzéketeket is, és egész úton igyekeztek használni és táplálni azt.

Annyi, de annyi jó poén tud felbukkanni egy ilyen utazáson szinte a semmiből! Ha anyukád laza és jófej, akkor ezzel egész biztosan nem lesz gond; nevessetek, szórakozzatok sokat, hogy aztán legyen miről sztorizgatni, ha majd minden visszazökken a régi kerékvágásba!

Tartalmas utazást, sok-sok közös élményt nektek!