Randikrónikák: A fiú, aki szakításban volt

Borítókép: Randikrónikák: A fiú, aki szakításban volt Forrás: Europress
Így (ne) pasizz be manapság: sokat látott, hallott és tapasztalt barátnőnk elképesztő fiúzós kalandjairól mesél. 24. rész.

Ezzel a sráccal, Denivel az volt a legrosszabb, hogy az első pillanatban láttam rajta, hogy tudja, mennyire bejön nekem. Általában nem szoktam úgy viselkedni, mint a... izé (apukám itt rávágná, hogy tüzelő macska, de ez talán inappropiate szóhasználat), na mindegy, szóval szeretem azt gondolni, hogy azért valamelyest titkolni tudom, ha tetszik egy srác.
Deninél nem sikerült. Bejött, leült, rámmosolygott, végem volt. A gond csak az, hogy az egyik könyvelő csajunk adta oda a CV-jét, amikor IT-s kollégát kerestünk... és Deni ennek a csajnak a vőlegénye volt. Francba kell mindig a legszebb srácoknak bekötni a fejét! Úgyhogy a nagy vonzalmam mehetett a sunyiba. Nyeltem egy nagyot, leültem, felvételiztettem, mivel megfelelt szakmailag, felvettük, és ezzel nagyjából jegelve is volt a téma. Nem mondom magam annyira nagyon érett nőnek, de azért együtt tudok élni a ténnyel, ha bejön valaki, de nem kaphatom meg. Megkapok helyette másokat. Ráadásul alig találkoztam a sráccal. Elvonult az IT-részlegre, és néha céges bulin vagy csapatépítőn összekerültünk, röhögtünk, söröztünk, de ennyi. A csaját is nagyon bírtam, őt is, jó fejek és szépek együtt, hát istenem, áldásom rátok, nektek kell szaporodni, hajrá.

"Annyira nem érdekelt a dolog, hogy macinaciban és zsíros hajjal nyitottam ajtót, kezébe nyomtam a sört, és míg a gépemmel foglalkozott, főztem egy adag gulyáslevest."

El is feledkeztem a Deni-ügyről szépen, sőt, mondjuk ki, nem is volt Deni-ügy. Egészen a múlt hétig.
Valami történt az otthoni gépemmel, és se kép, se hang. Nem vagyok egy techguru, és biztos vagyok benne, hogy a felelőtlen internetezéssel egy csomó vírust is telepítettem a gépemre, de nem akartam súlyos tízezreket kiköhögni egy javításért, meg eleve jó lett volna, ha valaki akiben megbízok, ránéz, hogy egyáltalán menthető-e még benne valami, így kiírtam a Facebookomra, hogy srácok ez van, tud-e valaki egy karton sörért cserébe segíteni. Gergőre számítottam, de ő épp el volt foglalva, így Deni beelőzte, én meg rábólintottam. Elvégre van csaja és haverok vagyunk, nem?
Annyira nem érdekelt a dolog, hogy macinaciban és zsíros hajjal nyitottam ajtót, kezébe nyomtam a sört, és míg a gépemmel foglalkozott, főztem egy adag gulyáslevest. Nem mondanám tipikus femme fatale viselkedésnek, hogyismondjam, Sophia Loren meg Sharon Stone pironkodva ingatták volna fejüket a női nem fölötti elkeseredésükben, de hát az istenért, FOGLALT. Mikor befejezte az ügyködést, a gépem működött, én meg rettenet hálás voltam, feltápászkodott a földről, megpattintott egy újabb sört, majd beleevett a levesbe. Nem úgy tűnt, mintha nagyon el akarna menni. Beszélgetni kezdtünk. A harmadik sörnél közölte, hogy négy napja szakított a menyasszonyával, a negyediknél, hogy mindig is tetszettem neki, az ötödiknek már csak a felét ittuk meg, azt is a kanapén, ki is borult. Hát mit mondjak. Jó volt. Nagyon jó. Persze megbeszéltük, hogy az exnek nem mondjuk el, biztos ami biztos. Elvégre csak szex volt. Én meg úgy éreztem, hogy nem szégyellem magam, miért is tenném?

"Ültem, bámultam a gulyáslevest, amit a kantinban rendeltem. Eltoltam magam elől, valahogy elment a kedvem tőle."

Ez egészen addig tartott, amíg másnap meg nem láttam a volt barátnőjét. És most vettem észre a tényt, ami gondolom már tartott pár napja: hogy ki van sírva a szeme. Rámosolyogtam, tele bűntudattal. Nem kellett volna. Szegény azt hitte, hogy valóban, szívből kedves akarok vele lenni – ezért ebédkor leült mellém, és kiöntötte a szívét Deniről. Hogy a srác folyton csalta, míg együtt voltak. És mennyire szereti ennek ellenére is, még mindig. Hogy azóta másra se tud gondolni. És hogy attól retteg, hogy a srác már tovább is lépett, hogy nem is érdekli, pedig ő mindent megtenne, hogy visszaszerezze. Ültem, bámultam a gulyáslevest, amit a kantinban rendeltem. Eltoltam magam elől, valahogy elment a kedvem tőle. Nem tudtam mit mondhatnék. Elvégre igazam volt. Nem csináltam semmi rosszat. Hiszen szakításban volt a srác, nem?