Folyton elolvasom a „hogyan mondjunk nemet” kezdetű cikkeket a neten. Ez bizonyára annak a jele, hogy kétgyerekes, kissé túlhajszolt anyaként felismertem, szükségem lenne arra, hogy ezt megtanuljam. És valóban, most, hogy belegondolok, én szinte alig mondok nemet valamire az életben. Mindig, mindenkinek jót akarok tenni, s lehetőleg ott és akkor, amikor kiejti a száján, mit is szeretne. De mi lesz így az én igényeimmel? Mostanában azt kezdem magamon észrevenni, hogy totálisan elhanyagolom magam, mégpedig a szónak abban az értelmében, hogy elfelejtek szuverén lényként létezni. Egyszerűen már eszembe sem jut, hogy néha magamnak is örömet szerezzek valamivel, vagy hogy előre soroljak egy számomra fontos dolgot. De mostantól ennek vége, eltökéltem, ha nem is fogadalomként értelmezve a dolgot, de megpróbálok drasztikus változást hozni a szemléletmódomba, ehhez pedig apró tetteken át fog vezetni az út. Íme, néhány dolog, amit összeírtam, hogy minek intek búcsút ahhoz, hogy jobban előtérbe helyezhessem magamat.

Ezentúl NEM fogom...

>> Kihagyni a reggelit a rohanás miatt

Minden reggel elkészítem a gyerekek reggelijét és uzsonnáját, amit a suliba visznek. Azonban mire én következnék, már a kocsiban kell ülnünk, hogy időben odaérjünk az órakezdésre. Nem hagyom, hogy nekem csak egy kevésbé egészséges szénhidrátbomba jusson valamelyik pékségből vagy a benzinkútról.

>> Bevetni a gyerekek ágyát

A gyerekeim elég nagyok már, hogy megcsinálják. Új szabályt vezetek be arra az esetre, ha ez nem történik meg.

>> Folyamatosan ellenőrizni az e-mailjeimet, ha otthon vagyok

Befejezem ezt a kényszeres viselkedést, amit már akkor is csinálok, ha valójában nem kell dolgoznom.

>> Azt mondani a férjemnek, hogy nem érek rá beszélgetni

Nem rázom le akkor sem, ha hazavittem egy kis melót és még a gépemet bújom. Egyszerűen fontosabb kell legyen, hogy mi ketten eleget kommunikáljunk egymással.

>> Elvállalni az önkénteskedést a gyerekek sulijában

Amióta csak iskolába járnak, én minden évben tisztességgel kivettem a részem még a legkisebb rendezvény szervezéséből is, amíg egy csomó szülő nem tette ezt meg. Most eljött az ideje, hogy csökkentsem a szívességáradatot, és a megspórolt időt magamra (is) fordítsam.

>> Hagyni, hogy csak akkor pihenjek, miután a gyerekek már alszanak

Néhány este átadom a férjemnek a gyerekekkel való teendőket és elvonulok 1-1 órára olvasni, fürdőt venni vagy akár valami kreatív dolgot csinálni.

>> Hajszolni a tökéletességet

Nem fogok azon görcsölni, hogy új kosztümöt vegyek egy vállalati rendezvényre, mert már többen látták rajta a másikat; vagy újrasütni a farsangi fánkot a sulis rendezvényre, mert nem lettek szépek. Nem ülök több órát a prezentációm előtt, csak mert valami nem klappol még a küllemével. Nem görcsölök ennyire rá a tökéletességre.

Ha pedig egy kis instant feltöltődésre lenne szükséged, próbáld ki ezeket!