Légy képben az olimpiákról!

Borítókép: Légy képben az olimpiákról!
Megjelent a Magyar olimpiai sikerek 1896-2012 Athéntól Londonig!

168 olimpiai bajnoki cím – 486 olimpiai érmes helyezés – 295 olimpiai bajnok!

A labdarúgó Európa-bajnokság már megalapozta a hangulatot az augusztus 6.-án, magyar idő szerint éjfélkor kezdődő XXXI. Nyári Olimpiai Játékokra, amelyet idén Rio de Janeiróban, a Maracanã Stadionban rendeznek meg. Magyarország egyike a modern kori olimpizmus alapítóinak. Az érmetáblázaton pedig a legsikeresebb tíz nemzet között van, jelenleg a nyolcadik.

Mi magyarok rendkívül büszkék vagyunk az olimpiai sikereinkre, azokra a nagyszerű sportemberekre, akik mindezeket elérték, akik példaképül szolgálnak a jövő felnövekvő ifjúság számára.
Ez a kiadvány nekik adózik, az ő sikereiket kívánja bemutatni.
Nagyon bízunk abban, hogy Rióban lányaink és fiaink újabb sikerekkel örvendeztetnek meg bennünket, újabb aranyoldalakat írva e kiadvány következő kiadásához.

(Szabó Lajos)

Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos és Horváth Gábor a kajak négyes eredményhirdetése után (Sydney, 2000.)

A 144 oldalon megjelenő bookazine az újkori olimpiai játékok kezdetétől a legutóbbi, londoni olimpiáig ad közel 250 képpel illusztrált keresztmetszetet a magyar sportolok részvételéről.

Szemléletesen tekinti át és foglalja össze a magyar nemzet 20. századi történetének egyik kiemelkedő „siker ágazatát”, a sportot.

A kiadványból megismerhetők az egyes olimpiák legfontosabb sport- és politikatörténeti vonatkozásai, a játékokról egybe gyűjtött érdekes történetek és a legfontosabb összegező adatok.

A kötet kronologikusan követi az olimpiai játékokat.

A figyelmes olvasó majd észreveszi, hogy az olimpiák sorszámozása nem folyamatos. Ennek az az oka, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a háborúk miatt kimaradó olimpiák is kapnak számot. A NOB filozófiája az volt, hogy olimpia nem maradhat el, de lehet nem megrendezni.

Fejezetcímek:
Olimpiák az ókortól napjainkig
Az első világháború alatt gyakorlatilag a Magyar Olimpiai Bizottság működése szünetelt.
1. Olimpiai játékok – Athén (1896. április 6. - április 15.)
A maratoni futást „eredeti” terepen – a Marathón és az Athén közötti, kb. 40 km-es távolságon – bonyolították le.
2. Olimpiai játékok – Párizs (1900. május 14. - szeptember 13.)
Párizs rosszul vizsgázott, Coubertin elkeseredetten és csalódottan szemlélte az eseményeket.
3. Olimpiai játékok – Saint Louis (1904. július 1. - november 23.)
A tengerentúli olimpia sajnos megint egy világkiállítás megtűrt és kihasznált szereplője lett.
4. Olimpiai játékok – London (1908. április 27. - október 31.)
A műsor érdekessége, hogy téli sportok is szerepeltek a nyári versenyek között.
5. Olimpiai játékok – Stockholm (1912. május 5. - július 27.)
A svéd fővárosban jelent meg először az olimpiai porondon a művészeti verseny.
7. Olimpiai játékok – Antwerpen (1920. április 20. - szeptember 12.)
Ezen a békétlen és csonka olimpián húzták fel először a békés egységet jelző ötkarikás olimpiai zászlót.
8. Olimpiai játékok – Párizs (1924. május 4. - július 27.)
A háború után ellenünk felállított „sportblokádot” végleg sikerült felszámolni.
9. Olimpiai játékok – Amszterdam (1928. május 17. - augusztus 12.)
Kardvívóink amatőr státusban végigverték az egész mezőnyt, csapatban visszavágtunk az olaszoknak.
10. Olimpiai játékok – Los Angeles (1932. július 30. - augusztus 14.)
Itt építettek először igazi olimpiai falut, több mint ötszáz kétszobás házacskában helyezték el a versenyzőket.
11. Olimpiai játékok – Berlin (1936. augusztus 1. - augusztus 16.)
Az újdonság erejével hatott az első olimpiai rádióközvetítés, sőt kísérleti tévéadás is volt. Olimpiai gárdánk még sohasem szerepelt ilyen jól, Németország és Amerika után a harmadik helyen végeztünk.
14. Olimpiai játékok – London (1948. július 29. - augusztus 14.)
1936-ban körülbelül 21 versenyzőnkre jutott egy aranyérem, míg 1948-ban minden 12-ikre. Az újkori olimpiai játékokon utoljára szerepeltek a szellemi vagy művészeti versenyek.
15. Olimpiai játékok – Helsinki (1952. július 19. - augusztus 3.)
A háború miatt 1940-ben a finnek elveszítették olimpiai rendezési jogukat, amit 12 év után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszaadott. Jönnek, pontosabban aranyat érően úsznak a magyar lányok, „zsinórban” hozzák az aranyérmeket.
16. Olimpiai játékok – Melbourne (1956. november 22. - december 8.)
Rendkívüli rokonszenvvel kísérték szabadságharcunkat, melyben érmek helyett golyót lehetett kapni…
17. Olimpiai játékok – Róma (1960. augusztus 25. - szeptember 11.)
A teljesítménynövekedés megállíthatatlanul ívelt fölfelé és átlépte a tiltott eszközök határait.
18. Olimpiai játékok – Tokió (1964. október 10. - október 24.)
A győzelmi dobogó tetején újra a magyaroknak készíthették a helyet, aranyérmes ismét a vízilabdacsapat!
19. Olimpiai játékok – Mexikóváros (1968. október 12. - október 27.)
A Bulgária elleni botrányos döntő után labdarúgóink megérdemelten foglalhatták el újra a dobogó legmagasabb fokát.
20. Olimpiai játékok – München (1972. augusztus 26. - szeptember 11.)
Hegedűs Csaba, a „Mister Tus” szerezte meg Magyarországnak a századik (!) olimpiai bajnokságot.
21. Olimpiai játékok – Montreal (1976. július 17. - augusztus 1.)
A súlyos szervezési és anyagi problémák, valamint az afrikai országok bojkottja ellenére a québeciek sikeres olimpiát rendeztek, bár a hatalmas befektetés egyetlen kanadai győzelmet sem hozott.
22. Olimpiai játékok – Moszkva (1980. július 9. - augusztus 3.)
Moszkva nemigen tudott igazi olimpiai légkört teremteni, ennek egyedül a bojkott volt az oka.
23. Olimpiai játékok – Los Angeles (1984. július 28. - augusztus 12.)
A „távolmaradó” országok sportolói részére rendezték meg az ún. Barátság versenyeket. A vívásra Budapesten került sor.
24. Olimpiai játékok – Szöul (1988. szeptember 17. - október 2.)
Tizenegy magyar aranyérem!
Ennyi győzelmünk sem Helsinki előtt, sem utána még nem volt.
25. Olimpiai játékok – Barcelona (1992. július 25. - augusztus 9.)
A volt szocialista országok közül csak mi őriztük meg addigi helyünket: az első hat között maradtunk.
26. Olimpiai játékok – Atlanta (1996. július 19. - augusztus 4.)
Janus-arcú volt ez az olimpia: rendezési hibák, bosszantó dilettantizmus és színvonalas sportversenyek.
27. Olimpiai játékok – Sydney (2000. szeptember 16. - október 1.)
A vízen mindig fújt egy kis szél, de a döntő napján kora reggel orkán pusztított.
28. Olimpiai játékok – Athén (2004. augusztus 13. - augusztus 29.)
Cseh László törött lábbal úszott Athénban, de akaraterejét dicséri, hogy így is harmadik lett!
29. Olimpiai játékok – Peking (2008. augusztus 8. - augusztus 24.)
A nyolcas szám a kínaiak kabalaszáma, ezért 2008. 8. hónapjának 8. napján 8 óra 8 perckor nyitották meg.
30. Olimpiai játékok – London (2012. július 27. - augusztus 12.)
Mi némán várjuk a döntést. Idegölő percek után végre kiírják: Hungary.

Online rendelés ITT

1690 Ft

Egerszegi Krisztina nemcsak ott folytatta, ahol abbahagyta Szöulban, hanem alaposan túl is teljesített. A 200 hát mellé megnyerte a 100 méteres hátúszást és a 400 méteres vegyes távot is (Barcelona, 1992.)