Az én életemet három szupernagyi egyengette, már rögtön a kezdetektől. Kiváltságosnak mondhatom magam, mert kevesen kapnak ennyi támogatást, szeretetet, és élményt, amit én magaménak tudhatok általuk. Anyák napján ezért nem csak édesanyámnak, hanem nekik is köszönet jár a sok gondoskodásért, útmutatásért és persze játékosságért. Ilyenkor arra a nagyimra is szeretettel gondolok, aki már nem lehet velem, mégis sokszor felismerni vélem magamban, a belső vonásaimban. Ezzel a néhány gondolattal, kellemes emlékkel szeretnék adózni az imádnivaló nagyiknak, és bízom benne, hogy ti is hasonlóan tesztek majd!

Köszönöm a nagymamámnak...

1. Hogy mindig megőrizte az összes rábízott titkomat, pedig imádott pletykálni. :-)

2. Minden korszakomat teljes erőbedobással végigasszisztálta: mindegy, hogy épp tánctanár akartam lenni, vagy riporter; benne volt minden játékban, és komolynak tűnő dologban egyaránt!

3. Hogy a kedvemért akkor is kipróbálta rágógumit, ha jól tudta, az egész fogsorát ki fogja szedni.

4. Képes volt hajnalban felkelni azért, hogy süssön nekem egy kis palacsintát, amit aztán magammal hozhattam a nagy fővárosba.

[cikk=50516]

5. Nem akadt ki, amikor kislányként minden ételt lefujjogtam, hanem addig csiszolta a receptet, amíg csak-csak belekóstoltam.

6. Hogy megtanította a gyerekkora összes vicces, vagy csúnya mondókáját, amikor már beszéltem.

7. Megtanított a zene igazi szeretetére, élvezetére, és arra, hogy hogyan kell pörgős szoknyában twistelni!

8. Bármikor volt ideje telefonon lediktálni még a legbonyolultabb süti receptet is, csak hogy pont olyan íze legyen majd, mint az övének.

9. Hogy még mindig „Egyetlenemnek” szólít, pedig van másik két unokája is. (Ők pedig az Egyetlen Petikém és az Egyetlen Danikám! Nyilván.)

10. Sokat mesélt a gyerekkoráról, szerelemről, csalódásról, és számomra – az idő miatt – megfoghatatlan történetekről. Sosem felejtem el őket!

11. Századszorra is leült mellém végignézni ugyanazt a mesefilmet, vagy meghallgatni a kedvenc zene kazettámat.

12. Hogy tőle örököltem és/vagy láttam azt a lendületességet és jókedvet, ami mindig, mindenhova elkísér az életben.

13. Hajlandó volt falazni nekem, amikor egy fiúval találkoztam.

14. Hogy rámutatott, hogy az ember idős korban is maradhat fiatalos, energikus, kalandvágyó. Pont ilyen szeretnék majd lenni.

15. Megvarrta nekem a leggyönyörűbb koszorúslány ruhát, amit nyolc évesen el tud képzelni az ember.

16. Mindig elfogadta minden egyes választottamat, a férjemet pedig már unoka számba veszi.

17. Hogy sosem lehetett tőle üres kézzel távozni: mert vagy ott megeszed, vagy elviszed.

18. Megtanított focizni, hogy tudjak játszani a fiúkkal. És azt is, hogyan kell megvédenem magam szükség esetére.

19. Hogy mindig aggódik. Még ha néha szerintem túlzásba is viszi! De ilyen az önzetlen szeretet. Most már értem, mert én is „felnőttem” az aggódáshoz. :-)

20. Ő vette nekem az első tiniknek szóló újságot, és ezzel megnyitott egy új világot.

+1 Bármit is csináljak, bárhol is járjak a világban, tudom, hogy van valaki, aki pusztán azért szeret, mert vagyok neki, és mindig hazavár. "Mert ez a nagyik dolga."

Biztos neked is van, vagy volt nagymamád, aki eszedbe jut anyák napján. Ha még megteheted, látogasd meg, beszélgess vele, öleld át; ha már nem, emlékezz a közösen eltöltött szép percekre, és persze mondj neki köszönetet...mindenért!