Randikrónikák: A házinyúl meg a házipálinka

Randikrónikák: A házinyúl meg a házipálinka
Forrás: Europress

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

Í

Így (ne) pasizz be manapság: sokat látott, hallott és tapasztalt barátnőnk elképesztő fiúzós kalandjairól mesél. 10. rész.

Van egy ósdi belépőkártyám, rajta a nevem, meg egy nagyon előnytelen arckép, és az egész plasztik csoda már konkrétan szürke színben játszik, de mégis olyan büszkén hordom, mint egy kitüntetést, mert annak a jele, hogy annál a bizonyos cégnél, ahol HR-asszisztens vagyok, majdnem öt éve dolgozom. Igen, mire végigírtam a mondatot, én is rájöttem, hogy ez hosszabb kábé minden eddigi párkapcsolatomnál. No de nem ezen a lényeg... Hanem a kártya.
A kártya, amit akkor kaptam meg, amikor beléptem az első „belvárosi, multi, menő” munkahelyemre: emlékszem, hogy úgy néztem körül az üvegfalak között, mint valami eltévedt királykisasszony, aki nem tudja eldönteni, hogy a hétfejű sárkány üveghegyére, vagy valami tündérpalotába keveredett. Is-is. Ez végül is egy munkahely. Van bögrém, vannak szokásaim, és hát van egy főnököm, sőt, két főnököm is van, egy közvetlen, akit Klárinak hívnak, meg egy igazgatóm, Steve, aki szerencsére nem közvetlen, csak közvetlenkedik.


Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor anno huszonhárom évesen bejöttem a kis motyómmal, és lámpalázasan leültem a számítógépem elé, amin ott vártak a főnöki post-itek Kláritól, tele némi bátorítással és némi elvégzendő feladattal, akkor Steve a kifogástalan öltönyében végigsétált a hosszú-hosszú irodán az íróasztalomig, és jó alaposan szemügyre vett. Hogy biztos legyen a saját alaposságában, a konyhában megállt, fogott egy bögre vizet, és még egyszer végigsétált köztünk visszafelé. Aztán délután odajött hozzám beszélgetni, beállt a hátam mögé, és miközben kiderítette, hogy tulajdonképpen földik vagyunk, megkérdezte, hogy kérek-e hátmasszázst.
Jaj, mióta van ez a szürkeötven, azóta nem lehet ilyesmit anélkül elmesélni, hogy az emberek ne valami colos félistenre asszociáljanak azonnal, de Steve nem colos, és nem félisten. Ohó, nagyon nem. Egy oltári okos pali egyébként, csak szegénynek volt egy felesége, aki jól papucsosította, aztán otthagyta egy fasza tartásdíjjal meg mínusz egy budai lakással (amibe mondjuk nem rokkan bele), és most Steve nem tud mit kezdeni magával, meg szerintem a női nemmel sem. Majd valamelyik kis asszisztens vagy gyakornok biztos be fogja fogni és beköltözik a dupla fürdőszobás apartmanjába, de én már huszonhárom évesen éreztem, hogy nem én leszek ez az asszisztens, szóval lerázogattam magamról a mancsait, és közöltem, hogy köszoké, még csak ma kezdtem, tökre nincs akkut hátfájásom.

A konyhában a kávégép körül aztán összegyűlt egy pár nő, és ott rögtön meg is veregették a vállamat, hogy egészen jól vettem a Steve akadályt, ne aggódjak, nem erőszakos vagy ilyesmi, egy idő után továbbáll és keres magának mást.
Steve tényleg nem volt erőszakos. Sőt, jól összebarátkoztunk volna, ha nem akart volna szándéka szerint még mindig megdugni. Mert én olyan lány vagyok, aki szeret beszélgetni amúgy férfiakkal, már ha hagyják, és megvan a véleménye politikáról meg könyvekről meg filmekről, és elég igazságtalannak fogom fel, amire azóta már párszor elég keserűen rá kellett döbbennem, hogy a legtöbb férfi szerint az, hogy egy nővel két emberi szót váltanak, csak a násztánc része. Na, nem húzom fel magam, a lényeg, hogy remek időt töltöttem Steve-vel, aki a három lépés szigorú távolsága ellenére egyre biztosabb volt abban, hogy meg fog dugni (hiszen szóba álltam vele), én meg a magam huszonhárom, sőt lassan -négy éves naivitásával abban voltam biztos, hogy már túltette magát ezen a kívánságon, és amúgy tök jól elvagyunk.
Hahhhahahah.
De Steve nem volt egy fiatal, rámenős csődör (nagy szerencsémre amúgy), szóval alig-alig történt valami, az is csak olyan homályos utalások formájában, amihez még elég fiatal voltam, hogy eltussoljam őket. Néha kétértelmű megjegyzések, vagy kérdezősködések a magánéletemről, mindez belefér, ha jóban vagy valakivel, még akkor is, ha az a főnököd, és ráadásul ellenkező nemű! Így észre se vettem, és nem készültem fel arra, hogy a karácsonyi céges bulin (=aka karácsonyi rúgjunk be közösen és mindenki koitáljon azzal, akivel tud tradicionális pogány termékenységi szertartáson) a Steve felől érkező próbálkozást is megfelelően tudni kell majd kezelnem.
Hát ez nem sikerült. A gond akkor kezdődött, amikor egy bizonyos, nekem nagyon tetsző IT-s fiúrúl kiderült, hogy civilben barátnője van. Ez, főleg az elfogyasztott karácsonyi koktélok számának növekedésével súlyos és meghatározhatatlan eredetű szívtájéki zsibbadást és fájdalmat okozott. Erre a pillanatra, vagy talán a már kicsit zavarodott pillantásomra csapott le Steve, és vett elő egy üveg szatmári szilvapálinkát, mert ugye a hazai. Mondanom se kell, jól bepálinkáztunk kettesben az asztal végén. És aztán, amikor az összes munkatársam, akik már régről és jól ismerték egymást, rajtam kívül mind továbbmentek valami szórakozóhelyre, csak én maradtam ott, Steve közölte, hogy most ő hív egy taxit, én pedig nem ellenkeztem.

Egészen odáig semmiféle módon nem találtam vonzónak, a taxis dolog azonban elég férfias és határozott döntés volt ahhoz, hogy igent mondjak. A következő emlékem, hogy ahelyett, hogy hazavitt volna, ott állok a valóban fényűző apartmanjában, nézem a Rózsadombot, és elkezdek kacagni az egész helyzet tarthatatlanságán.
És így mondtam Stevenek, hogy helló, ezt nem. Annyira részeg vagyok, hogy nincs erőm hazamenni, de azért lassabban a testtel. És nagy közös szerencsénkre Steve volt annyira úriember, meg én elég határozott és hirtelenül józan abban a pillanatban, hogy adott egy törölközőt, meg egy férfipizsamát, és némileg csalódottan kivonult a nappaliba a kanapéra. Én meg másnap, hasogató fejjel hazabékávéztam.
És ahogy belenyúltam a zsebembe, ott volt – az akkor még egész friss, alig féléves – beléptetőkártya. Azon gondolkoztam el, hogy voltaképpen büszke vagyok magamra! Nem az egészre persze, hanem hogy felnőttnek lenni, vagy határozott döntéseket hozni, vagy őszintének lenni a másikkal lehet még egy elhibázott döntés után is. Nincs olyan pont egy szituációban, amikor késő elkezdeni saját magunknak lenni! Aki ember, megérti. Steve is meg fogja. Fogtam a beléptetőkártyát, és visszaakasztottam a nyakamba. És úgy mentem haza, felemelt fejjel, mintha összenőttem volna kártyámmal. Meg be a céghez is hétfőn. Ahol azóta is hallgatom Stevetől, hogy ő mindig is mondta, és milyen bölcs dolog volt tőle, hogy házinyúlra nem lövünk! Ugye. Én meg egyetértően bólogatok.
Persze azóta lőttem! Meg gondolom ő is. De ez már egy másik történet.

Vajon mit gondolna a 20 éves önmagam a mostani életemről? Levél magamnak a múltba és a jövőbe.

"...most még nehéz elképzelned, de mindent ügyesen csinálsz: semmilyen erőfeszítésed sem hiábavaló, idővel minden meg fog térülni, így hát soha ne add fel!"

Garnélás-kapros cukkinileves (akár vegán)

Íme egy könnyen és gyorsan elkészíthető, ízekben mégis gazdag leves. Rák nélkül tökéletes vega leves.

Böllér, hentes, pékné – te tudod, hogy milyen ételre utalnak ezek a kifejezések?

Számtalan fogásunk van, ami egy tájegységről, népcsoportról, személyről, egy foglalkozást űző személyről, vagy épp annak feleségéről kapta a nevét. Ezek az elnevezések többnyire készítési módokat jelölnek. Te tudod, hogy melyik mit takar?

A jó szüléshez idő kell, nem pedig futószalagon végzett műtétek - a WHO új irányelvekkel állt elő a nők érdekében

A WHO nemrég új ajánlásokat fogalmazott meg a pozitívabb szülésélmény érdekében.

„Nagyon fontos, hogy egy társadalom elismerje a művészi munkát” – Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője

A kortárs műveknek lehet pénzben kifejezhető értéke, a művészeknek nemzetközileg komolyan vehető karrierje – érvel az Unicredit Bank mecénás programja, a Korszakalkotók egyik zsűritagja. Topor Tündével beszélgettünk.

Csak én nem akarom megkeresztelni a gyerekemet a családban - avagy így lettem hirtelen fekete báránnyá

"Vajon miért gondoltam azt, hogy anyai alapon jogot formálhatok arra, hogy eldöntsem, lesz-e szenteltvízbe mártás, avagy sem?"

17 optikai illúzió, amit az agyad nem fog helyesen látni, akárhogy is erőlködik

A szemünket és az agyunkat kiábrándítóan könnyű becsapni.

Ezért kell körtét enni alkoholos italok fogyasztása előtt

A körte nemcsak azért szuper gyümölcs, mert tele van vitaminokkal, nagyon finom, sok ételhez illik, így jól felhasználható a főzéshez is, hanem még a borokhoz kapcsolódóan is vannak nagyon pozitív hatásai.

10 kérdés Borbély Alexandrához: Legnagyobb rémálmáról, korai filmes élményeiről és az Oscarról beszélgettünk vele - VIDEÓ

Az Oscar-jelölések előtti napokban volt alkalmunk beszélgetni Európa legjobb színésznőjével, ő pedig elbűvölő szerénységgel nyilatkozott a jelölés lehetőségéről, illetve például arról, mennyire vonzza a külföldi karrier.

Nem olyan voltam, mint a többi gyerek, de te homokba dugtad a fejed, Anya!

Flórának nem volt könnyű gyerekkora. Ma már tudja, mi volt ennek az oka és ettől végre felnőtt fejjel megcsillant benne a remény. Az ő levele következik, amit az édesanyjához intézett...

Az ötmásodperces szabály, amely egyszer és mindenkorra véget vet a halogatásnak

Folyton csak tolod magad előtt a kisebb-nagyobb elvégzetlen feladatok garmadáját? Pedig lehet, hogy csak öt másodpercen múlik.

11 hack, ami lazán felpörgeti a reggeli készülődést gyerekekkel

Van vis maior, amiket könnyedén meg lehet előzni! Segítünk az előre tervezésben, hogy a reggeli rohanásban legalább a fejedet ne veszítsd el.

A 18 éves Emma González az igazi Katniss Everdeen?

Az éhezők viadala fiktív hősnőjéhez hasonlítják a gimnazista lányt, aki profi politikusokat megszégyenítő beszédével talán örökre megváltoztatta az amerikai közéletet a floridai iskolai lövöldözés utáni tüntetésen.

A barátnőim segítettek át a gyászon - nekik köszönhetem, hogy még lélegezem

"Én semmit nem várok a barátaimtól, csak azt, hogy mellettem legyenek. Nem várom, hogy tanácsot adjanak, sajnálkozzanak, vagy velem sírjanak. Hiszen ez nem az ő életük." - Anikó története.

Végre! II. Erzsébet minden eddiginél komolyabban veszi a környezetvédelmet, hála országos haverjának, David Attenborough-nak

A Buckhingham-palota új intézkedéssorozatban tiltotta ki a szívószálakat és a műanyag palackokat a királyi ingatlanokból, s a kőkemény intézkedés mögött állítólag maga a 92. évét taposó királynő áll.

Ha ezt a két ételt együtt eszed, biztos, hogy sokkal gyorsabb lesz az anyagcseréd!

Ha gyorsabb anyagcserére vágysz, érdemes kipróbálnod!

2 hónapja nem rágom a körmöm: így jutottam el idáig

"Nem terveztem felhagyni a körömrágással, de aztán egyik nap ránéztem a kezeimre és azt kérdeztem magamtól: hát normális vagyok én?"

Kövess minket

Ragadd meg a pillanatot! Három hónapos akciós előfizetésünk:

Csak 1185 Ft