Elhunyt Kertész Imre

Borítókép: Elhunyt Kertész Imre Forrás: Europress
86 évesen, budapesti otthonában érte a halál a Nobel-díjas írót.

Hosszantartó súlyos betegség után március 31-én, hajnali 4 órakor budapesti otthonában hunyt el Kertész Imre, Nobel-díjas író – tájékoztatta az MTI-t Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója. A kiadó az írót saját halottjának tekinti, aki az elmúlt hónapokban még betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében.

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpenAuschwitzba deportálták zsidó származása miatt. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.

Negyven éven át "önkéntes börtöncellájában", egy apró garzonban élt feleségével. Az ötvenes évek végétől a hatvanas évek elejéig zenés komédiák és bulvárdarabok írásávalkereste kenyerét. 1960-ban kezdte írni első regényét, a Sorstalanságot, amelyen tizenhárom éven át dolgozott, s amelybe az 1955-60 között keletkezett írásai egy részét is beépítette. A regény két évvel azután, 1975-ben jelent meg, hogy befejezte. A Sorstalanságot számos nyelven kiadták, filmadaptációját Koltai Lajos rendezte Ennio Morricone zenéjével. Máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.

Anyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.Német nyelvterületen lelkes fogadtatásra talált, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."

Főbb művei között van még A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző – feljegyzések 1991-2001.

Számos elismerés mellett Kertész Imre 1989-ben József Attila-díjat, 1997-ben Kossuth-díjat kapott, elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíját és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját is.Herder-díjjal 2000 májusában, novemberében pedig a Die Welt irodalmi díjjal tüntették ki, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet.2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet.