Válás vagy több évig tartó párkapcsolat lezárulása után kell némi idő ahhoz, hogy újra "megtanuld", hogyan is kell egyedül élni, milyen az, amikor csak magadra számíthatsz és csak magadért tartozol felelősséggel. Van, aki könnyebben, van, aki lassan, nehézkesen rázódik bele az egyedüllétbe – az út vitathatatlanul rögös, sok-sok buktatóval, csapdával. Párkapcsolati terapeuták szerint az alábbi veszélyeket kell nagyon tudatosan elkerülni, mert ezek akadályoznak leginkább abban, hogy újra magadra találj.

1. Ne fordulj be!

Az ismételd sérüléstől való félelmed miatt azzal hitegeted magad és másokat, hogy "magányra" van szükséged, pedig a magány nem valami jó dolog. Amiért egyetlen emberben csalódtál, nem kell kiábránulnod az egész emberiségből. Hidd el, a Trónok harca orrba-szájba nem fog enyhíteni a bánatodon – ha kibeszéled magad a legjobb barátoddal, az igen.

2. Ne csinálj átjáróházat a lakásodból!

A maximális izoláció nem megoldás, de az sem, ha 24-ből 24-et mások társaságában töltesz. Pizsamaparti, házibuli, barátnőkkel közös lekvárfőzés – jöhet bármi, csak nehogy egyedül légy, mert akkor előkerülnek a frusztráló gondolatok? Pedig ahhoz, hogy regenerálódni tudj, szükséged van arra, hogy időt tölts önmagaddal, és egyedül, nyugalomban meghányjad-vessed a tapasztalatokat, tanulságokat.

3. Ne vidd túlzásba a spiritualitást!

Magyarázatot keresel, persze, értelmet a káoszban, tudni szeretnéd, hogy mi miért történik, mik mozgatják az univerzumot, ki vagy mi tehető felelőssé a történtekért? Jobban érzed magad, ha kiderül, hogy előző életetek rossz döntései miatt szenvedtek most, vagy a csillagok állása miatt nem jött össze a dolog? Érthető, hogy valamivel igazolni akarod magad, kisebbíteni a felelősségedet, de nem szabad túlzásokba esni és szélsőségekbe fordulni. Sajnos nagyon sok kuruzsló él csalódott, megkeseredett, bizonytalan – és hiszékeny – emberek kizsákmányolásából...

4. Ne temetkezz a munkádba!

Jó, ha szereted a melódat és vannak benne sikerélményeid, de ne ess abba a hibába, hogy szakítás után minden energiádat, idődet csak oda összpontosítod! Ideiglenesen bölcs és hasznos megoldásnak tűnhet, hosszú távon viszont önmagadnak ásol olyan mély vermet, amiből nagyon nehéz lesz kikecmeregni.

5. Ne menj át Charlotte-ból Samanthába!

Úgy érzed, boldog vagy, hogy visszakaptad a szabadságodat és fejest ugrasz az életbe, habzsolni kezded az élvezeteket és nem gondolsz a holnappal? Biztosan passzol hozzád ez az életmód vagy csak egy divatos póz, amivel kompenzálni szeretnél? Ha eddig Charlotte voltál, nem válhatsz Samanthává egyik napról a másikra, és nem is ajánlatos, hogy megpróbáld. Ne álltasd magad azzal, hogy egyéjszakás kalandokra van most szükséged, mert sérülni fog az önbecsülésed.

6. Ne a pszichológus legyen a legjobb barátod!

Ha egy terapeuta igazán profi, nem engedi, hogy függőségi viszony alakuljon ki közte és a páciense között. De sajnos elég sok pszichológus önkéntelenül is elköveti ezt a hibát: ha azt veszed észre, hogy legszívesebben abban is kikérnéd a tanácsát, mit főzz vasárnap ebédre, hogy minden apró-cseprő dologban szeretnéd kikérni a véleményét, másképp nem tudsz dönteni, lépj (le) azonnal!

7. Ne hozz komoly, egész további életedre kiható döntéseket!

"Itt hagyok mindent és elmegyek Ausztráliába birkákat nyírni!" Jól hangzik, ugye? És ismerősen, nemdebár? De az élet nem ilyen egyszerű, és nem az Ízek, imák, szerelmek-ből kell kiindulni, amikor azon gondolkozol, hogy hogyan tovább... A hirtelen, érzelmi felindulásból hozott döntések a legritkább esetekben bizonyulnak jónak – ez tény!

8. Ne a cinizmus legyen a kulcs a túléléshez!

Minden, de tényleg minden tőled telhetőt kövess el annak érdekében, hogy ne megkeseredett, semmiben nem bízó cinikusként gyere ki a hullámvölgyből. Ettől nem leszel erősebb vagy kevésbé védtelen, csupán nagyon, nagyon szomorú!