1. Az Országház teteje tele van rejtélyekkel. Te is felmászhatsz rá és megnézheted őket!

Először is vezet rajta egy sétaút. Gondoltad volna?

Utadon különös, groteszk arcok figyelnek. Ki lehet ő?

Felülről szinte mindent látnak, de őket vajon ki látja?

Mit láthatsz még a tetőn, ha figyelmes vagy? Például gyönyörű szellőzőket (a kopottak még az eredetiek, a csillogók az újak).

És végül itt van a teherlift végállomása is. Ezzel jöttünk fel idáig. És mindjárt megyünk még feljebb, még tovább!

2. Az országház padlása is csupa titok. Régi kacatok helyett fontos dolgok vannak itt.

Menjünk még feljebb, és nézzük meg, mi van a kupola alatt! Hiszen itt járunk már a tövében.

Íme, a kupola belső szerkezete. Szép, ugye?

Tudtad, hogy a csillagmennyezetet díszítő óriási csillárt, ha kiég benne egy égő, nem alulról, létráról szerelik? Hanem felülről, a padlásról ereszkednek le hozzá.

3. Amit csak a vállalkozó szelleműek láthatnak: kilátás a lanternából (a kupola feletti tornyocskából) úgy 90 méter magasból

Ha leguggolsz és a korláton keresztül nézel ki, ezt látod:

Ha pedig felnézel, látod a lanterna feletti fiatornyot. Ez az országház csúcsa! Ennek a tetején, 96 méteres magasságban volt 1990. február 1-éig az ötágú vörös csillag:

4. Út a csúcsra: a feljutás titka

Először is felvisznek teherlifttel a tetőre (ezt már tudod), majd továbbgyalogolsz egy csigalépcsőn.

Némi tetőn történő gyaloglás után belépsz a kupola padlásterébe. Ha jól megnézed, tulajdonképpen egy rózsaablakon léptél be!

Most elindulsz azon a fém csigalépcsőn felfelé:

Majd folytatod az utadat a fa lépcsőkön:

Végül kibújsz a fényre a kupola tetején, a lanternán.Az izgalomtól fölfelé menet úgysem látod meg a részleteket, de lefelé megcsodálhatod a kijáratot, azaz az ajtóval bővített rózsaablak ólomüvegét.

5. Titkok a mélyből: az országháznak nincs saját fűtőrendszere. Viszont jéggel hűtötték. És te hogy juthatsz fel te a csúcsra?

A parlament egy szomszédos utcában lévő ház kazánjából, vezetéken kapja a meleg gőzt.

Méghozzá azért, mert a neogótikus épületet nem akarták kéménnyel elcsúfítani, és szenet meg salakot hordó lovas szekereket sem akartak a téren látni. Így sikerült létrehozni a korabeli Európa egyik első távfűtési rendszerét. A fűtés a kéményes házból jön:

A friss levegőt a Kossuth téri oldalon lévő parkban látható két kerek légkútból kapja a parlament. A hűtést régen úgy oldották meg, hogy a téli, fagyott Dunából kivett és nyárig eltárolt jégtáblákat ezeknek a légkutaknak az aknájába csúsztatták bele.

Ha visszatérsz az épületbe, örülhetsz a díszes részleteknek:

Fotók: Pászti Péter

Még több kép az országházról itt.

A kupolatúrán a Kulturális Örökség Napjai során vettünk részt.