Az egyedülálló kiállítást két évtized után nemcsak szerkezetileg alakították át, és tették a közönség számára élvezhetővé, hanem új mondanivalót és lebilincselő dramaturgiai felépítést is kapott. Amellett, hogy végigkísérheti a látogató a huszárok történetének fordulópontjait, a romantikus huszárkép mellett most bepillantást nyerhetünk a hétköznapjaikba is, amelyből kiderül, hogy az idealizált kép mögött az életüket feláldozni kész katonák állnak.

Galériánk a képre kattintva tekinthető meg!

A tematikus egységekben megismerhetjük a vitézek fegyvereit, láthatjuk azt is, miként változott a viseletük, mikor és miért tűnt el a piros és a kék szín az öltözetükből, és végigkísérhetjük az egyéni sorsok alakulását is. A huszárok és lovaik kapcsolata mellett arra is lehetőség van, hogy megismerkedjünk a harcmezőn kívüli életükkel, a szórakozás, a tiszti étkezde mindennapjaival. A megújult kiállítással a múzeum egy olyan új tárlattal jelenik meg a kulturális piacon, amely minden tekintetben egyediséget jelent. A kiállítást nem csak a történelem iránt rajongó felnőtteknek ajánlják, remek lehetőség a gyereknek, akár egy rendkívüli történelemóra keretében, de akár a családdal érkező kis lurkóknak is, hogy ily módon ismerkedjenek meg ezzel a korral és életformával. Ehhez a múzeum munkatársai minden segítséget megadnak, és egy egészen egyedülálló tárlatvezetést kínálnak, játékkal, interaktív feladatokkal. Azoknak, akiknek tudásszomját a tárlók mellett található információk nem elégítik ki az a QR kódok leolvasásával bővebb információhoz juthat, a magyaron kívül angol és német nyelven is.

A Nádasdy Ferenc Múzeum huszárgyűjteménye, valamint az ezen alapuló állandó kiállítása egyike az Európában található, nemzetközileg is ismert és elismert magyar fegyvernem emlékeit bemutató múzeumi egységeknek. A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba 1983-ban került az egyik legkorábbi és legtovább fennmaradó huszárezred emlékanyaga. A magyar királyi Nádasdy Ferenc 3. honvéd huszárezred tiszti karának külföldön élő képviselői az 1970-es évek közepétől egyre határozottabban képviselték azt az álláspontot, hogy a huszárezred Ausztriában található emlékeit megfelelő körülmények között helyezzék el. Ekkor, az elsősorban Magyarországon élő tisztek javaslatára szóba kerültek hazai múzeumok is. Az egyik lehetőségként Sopron merült fel, melynek lovassági laktanyáját 1884-től kezdve lakta a császári és királyi 9. Nádasdy Ferenc huszárezred, majd a két világháború között ennek jogutódaként elismert magyar királyi Nádasdy Ferenc honvéd huszárezred. A befogadás másik helyszíneként javasolták a sárvári múzeumot, mely a névadó nagyapjának, az 1671-ben kivégzett Nádasdy Ferenc országbírónak a nevét viseli. A Nádasdy család is nyilatkozatban erősítette meg, hogy támogatja a huszár emlékanyag magyarországi múzeumba helyezését. Végül 1983-ban írták alá az ezred tisztikarának képviselői az ajándékozási szerződést. Így került Sárvárra nemcsak a Nádasdy huszárezred tisztikarának emlékanyaga, hanem császári és királyi Radetzky-huszárok, illetve a szombathelyi 11-es huszárok néhány tárgya is.
A következő évek során más huszárezredek tagjai is úgy döntöttek, hogy a múzeumnak ajándékozzák huszárezredeik megmaradt, és féltve őrzött relikviáit. 1984-ben báró Splényi Géza a magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred emléktárgyait adományozta a sárvári múzeumnak. Ezt követően jelentős sporttrófeák kerültek Sárvárra, többek között a két világháború közötti magyar lovassport kiemelkedő szereplőinek, Schaurek Ottmárnak, Platthy Józsefnek, Selmeczy Lászlónak serlegei, kupái, díjai. Az Amerikai Egyesült Államokból is eljutottak Sárvárra a huszárság történetét idéző képző- és iparművészeti tárgyak, illetve több mint félszáz szablya is segíti a tájékozódást. A személyes tárgyak ajándékozása, mint például kitüntetések, könyvészeti anyag, iratok, ezüst cigarettatárcák egyben jelzik a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum felé megnyilvánuló bizalmat.
Az első, huszárokat bemutató időszaki kiállítást 1984-ben nyitották meg, majd 1988-ban elkészült az első állandó huszárkiállítás is, amelyet 1998-ban újítottak fel. Csaknem két évtized után azonban most ismét teljesen megújult a kiállítás, így már nem kizárólag az 1688 és 1945 között szolgáló Nádasdy-huszárok emlékanyagát mutatja be, hanem több más huszárezred relikviáival is gazdagodott. Itt kapott helyet az a Sárvári Lajos által adományozott szablyagyűjtemény is, amely a XVII. és XX. század közötti korok remekmívű fegyvereit mutatja be.

Nádasdy-vár és múzeum
Ki ne szeretné a múltidézést, nosztalgiázást, melyik kislány ne álmodozott volna arról, hogy egy várban él hercegnőként, és jön a megmentő lovag, vagy fehér paripán egy igazi királyfi? Melyik fiú ne játszott volna kardokkal vagy puskákkal, vagy képzelte azt, hogy egy sereg élén beveszi a várat? Ha szeretnénk egy kicsit elmerülni a történelemben, felidézni, hogy miként is élhettek a várkastélyok úrnői és urai, akkor feltétlenül érdemes felfedezni a Nádasdy Ferenc Múzeumnak otthont adó Nádasdy-várat! A vár Magyarország azon műemlékei közé tartozik, amely teljes épségben vészelte át az évszázadok viharait. Hazánk meghatározó történelmi családjának, a Nádasdyaknak másfél évszázados sárvári birtoklása idején történt a reneszánsz és barokk művészeti stílus váltása. Míg az udvarban a reneszánsz árkádsor röpíti a múltba az ott sétálót, addig a díszteremben és a mellette lévő szalonokban a barokk kor stílusa varázsolja el a szemlélődőt. Aztán a XIX. század elején a modenai Estei család a klasszicizmus jegyében újíttatta fel az épületet, és feltöltették a külső vizesárkokat is. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak; ők 1945-ig töltötték itt idejük egy részét. Annak köszönhetően, hogy mindig lakták a vár épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket.
A vár épületében a Nádasdy Ferenc Múzeum 1300 négyzetméteren több mint fél évszázada várja vendégeit állandó és időszaki kiállításaival. Ennek kiemelkedő sajátossága, hogy a termek eredeti anyagokkal vannak tele, és minden itt látható kiállítási tárgy köthető Sárvárhoz. A várnak és magának a múzeumnak is a legvarázslatosabb terme a Nádasdy III. Ferenc által építtetett díszterem. Az 1653-ban elkészült mennyezeti freskók és törökellenes háborúk hősének, Nádasdy II. Ferencnek, a híres „fekete bégnek” 1593 és 1602 között vívott csatáit ábrázolja. Később barokk stílusban ótestamentumi jelenetek kerültek a falakra. A falfestmények többek között Dávid és Góliát, Sámson és Delila, Judit és Holofernész történetét dolgozzák fel.

A várban található múzeumban a huszárkiállítás mellett számos állandó és időszaki kiállítás várja a vendégeket.
Carta Hungarica
A térképtörténeti kiállítás 56 eredeti térképet és egy atlaszt mutat be. A túlnyomórészt XVI-XVIII. századi nyomtatványok nagy többsége Magyarországot, illetve Erdélyt ábrázolja. A gyűjteményt a Sárváron született, de Oxfordban élő Gróf László adományozta a városnak. A legrégibb kiadvány Klaudiosz Ptolemaiosz ókori görög csillagász Pannónia-térképe, melyet az 1520-as években nyomtattak ki. Minden egyes térkép különálló művészeti alkotás is.
Iparművészeti kiállítás
A múzeum iparművészeti gyűjteménye is sokrétű. A szalonok berendezései évszázadok bútorművészetét mutatják be. A Wittelsbachok várban elrejtett kincsei, ezüst étkészletei és festett porcelánjai a múzeum kedvelt látnivalói. A kiállítás egy részében Vas megyei kastélyokból származó, XVI-XIX. századi bútorokat, szőnyegeket, ezüstöket, kerámiákat, üvegeket rendeztek el enteriőrszerűen.
Sárvár története
Az állandó kiállítás a vár, a város és a Nádasdy-birtok történetét mutatja be eredeti okmányokkal és korabeli műtárgyakkal a XIII. század végétől a XIX-XX. század fordulójáig, különös hangsúlyt helyezve a XVI-XVII. századra.
Bővebb információ: www.huszarmuzeum.hu,www.nadasdymuzeum.hu