Új rovatot indítottunk, amelyben Habis Melinda pszichológus válaszol online feltett kérdésekre. A levelekben a neveket megváltoztattuk.

[cikk=41260]

Kedves Melinda,

35 éves vagyok, férfi. Egy barátomról lenne szó, aki munkatársam is egyben, már családos, két gyerekkel, és némiképp több kiadása van, mint nekem – igaz, viszont nekem is van idős szülőm, akit segíteni kell, tehát sokkal jobban nem állok anyagilag, mert kb ugyanannyi a jövedelmünk. Ez a barátom elkezdett kéregetni, először kisebb összegeket, aztán már sokkal többet. Meg kell hívnom erre-arra, ha veszek valamit, abból is kér. Sajnos kezdetben adtam neki, tehát nyilván én is hibás vagyok ebben.

Amikor közlöm vele, hogy jó lenne, ha a saját forrásaikból költekeznének, teljesen megváltozik. Úgy viselkedik,mintha megfosztottam volna valamitől, ami jár neki. Szótlan lesz és rideg, azt mondja, nem haragszik, de idegenekkel is barátságosabb ilyenkor. Még egyszer: ő nem csak a barátom, hanema munkában is együtt kell lennem vele. Persze ha megkapja amit akar, mondjuk egy ezrest – már naponta ezrest akar, képtelenség –, varázsütésre megváltozik. Szerintem ez beteges.

Kedves Jani!

Levele alapján úgy tűnik, nincs könnyű helyzetben, mert ami először kedvességnek, segítségnek tűnt (hogy pénzt adjon a munkatársának), mára elvárt kötelességgé vált az ön részéről, amit ha nem kap meg, ő elki terrorban tartja. Én úgy gondolom, hogy el kellene gondolkodnia rajta, miért olyan nehéz meghúznia a határokat, miért esik kétségbe, ha a munkatársa nem akar meccsre menni önnel, ha nem kap pénzt. És hogy miért nem keres inkább más barátokat (akik nem használják ki), kezeli reálisabban ezt a szituációt. Felmerül annak lehetősége is, hogy szakember segítségét kérje a helyzet megoldásához.

Üdvözlettel: Habis Melinda

Neked is van ilyen kérdésed? Tedd fel az [email protected] emailcímen vagy a pszichológus oldalán: onlinetanacsadas.com/pszichologus-valaszol/