Aki egyszer is elvált, annak az időszámítása válás előtti és válás utáni évekre szakad. Rengeteg kérdés merül fel ha válás kerül szóba: lehet-e ügyvéd nélkül válni, van-e lehetőség a egyházi házasság érvénytelenítésére, hogy zajlik a válóper beadása. Interjúnkban megpróbáltunk minél több témát körbejárni.

„A legtöbb válóper csendesen zajlik, de sajnos ellenpélda is bőven akad: sosem felejtem el, amikor egy sértett férj úgy akarta bizonyítani felesége alkalmatlanságát a gyermeknevelésre, hogy fiatalkori, meztelen, bulizós képeit próbálta bemutatni. A bíróságot és a másik felet ez nemcsak meglepetésként, de kellemetlenül is érte” – meséli dr. Krepsz Edina, a Dr. Krepsz Edina Ügyvédi Iroda válóperekben jártas ügyvédje. Az ügyvédnő azt is elárulta, melyek a válással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések – és rögtön meg is válaszolta őket.

1. Mennyi időt vesz igénybe egy válás?

Páronként és házasságonként változó, hogy milyen hosszúra nyúlik a folyamat, attól is függ, hogy hogyan viselkednek a felek, együttműködnek-e egymással és a bírósággal. Ha a válás előtt mindenben meg tudtak egyezni, akkor két tárgyalás, 3–6 hónap is elég a szétválasztáshoz. Ha viszont a felek nem működnek együtt, vagy nem tudnak a közös kiskorú gyermek felügyeletéről, a kapcsolattartásról vagy a vagyonról megegyezni, a bontóper akár egy-másfél évig is elhúzódhat. Sajnos az úgynevezett tényállásos bontás esetén – amikor nincs megegyezés a felek között – a bíróságnak kötelessége feltárni a kapcsolat megromlásához vezető okokat, valamint minden olyan tényt, amelyekből a felmerülő kérdések tisztázhatóak – ez bizony nagyon kínos lehet és hosszú időbe telhet.

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint, ezt annak is meg kell fizetnie, akinek nincs jogi képviselője. Az ügyvédi munkadíj különböző, de aki nem tud fizetni érte, az igénybe veheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot (amit a köznyelv csak „a nép ügyvédjeként” emleget).

3. Mi álljon a keresetlevélben?

A válást a válókereset benyújtása indítja el. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a két fél személyi adatait, meg kell jelölni, hogy ki a felperes (vagyis ki kezdeményezi a válást) és ki az alperes: még a közös megegyezéssel elválóknak is választaniuk kell a szerepek között. Meg kell nevezni az eljáró bíróságot, a feleket képviselő személyeket, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint az adott bíróság hatáskörét és illetékességét. A keresetlevél legfontosabb eleme a határozott kérelem: részletezni kell, hogy konkrétan mit akarunk elérni. A válókereset speciális részét alkotják a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatok. A keresetlevélhez az adatokat igazoló okiratok másolatát is mellékelni kell, kivéve, ha azok személyi igazolvánnyal is igazolhatók.

4. Mi történik, ha csak az egyik fél akar elválni?

A bontópert akkor is meg lehet indítani, ha kizárólag az egyik fél akarja a válást.

5. Mi a menete egy válásnak?

A felperes benyújtja a válókeresetet, majd értesítik az alperest a bontóper megindításáról. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert. Ha az első tárgyaláson nem sikerül megbékélni egymással, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Még ekkor is lehet visszakozni: ha a felek három hónapon belül nem kérik írásban az eljárás folytatását, a procedúra abbamarad. Az eljárás folytatását az alperes és a felperes egyaránt kérheti. Abontóper során rendelkezni kell a házastársak vagyonának felosztásáról, a gyermekek szülői felügyeletéről és egyéb szükséges kérdésekről. A közös megegyezéses válások a legrövidebb lefolyásúak: ha nincs a házasságból származó közös gyermek, akkor az első tárgyaláson a bíró végzésbe foglalja az egyezséget és kimondja a válást. Ugyanez történik, ha a házastársak már három éve bizonyítottan különélnek egymástól. Ha a párnak van közös gyermeke, de közös megegyezéssel válnak, a második tárgyaláson az egyezség végzésbe foglalásával mondják ki a házasság felbontását. Tényállásos bontáskor azonban lehetetlen ilyen rövid idő alatt feltárni a házasság felbomlásához vezető okokat és rendezni a vagyonmegosztást, illetve a gyermekelhelyezést.

6. Mi történik, ha valaki nem jelenik meg a válóperes tárgyaláson?

Ha a felperes (aki a házasság felbontását kérelmezte) nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti apert. Tegyük fel, hogy a folytatólagos tárgyalást mulasztja el valamelyik házastárs: a bíróság a tárgyalást a jelenlévő ellenfél (alperes), illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.

7. Mi számít közös és mi különvagyonnak?

A házasság megkötésével nemcsak életközösség, hanem vagyonközösség is létrejön, és ez addig tart, ameddig maga a házasság. A férj és feleség közös vagyona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek. Közös vagyon továbbá a külön vagyonnak az a haszna is, amely a házasság alatt keletkezett. Különvagyonnak számít az a rész, ami a házasságkötéskor megvolt; amit a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott a házastárs; a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy, illetve az a vagyon, amit a különvagyon eladásából szerzett a házastárs. Figyelem: a különvagyon részét képező, mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válnak!
Vagyonmegosztásnál érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy érinteni fogja-e valamelyik felet a vagyonszerzési illeték kötelezettsége: erre ugyanis bonyolult szabályok vonatkoznak.

8. Mennyire tudja átírni a válás kimenetelét a házassági szerződés?

Inkább a kellemetlen meglepetéseknek veszi elejét. A házassági szerződést a házastársak a házasságkötés előtt, de akár a házasság alatt is megköthetik. Ebben meghatározhatják, hogy a törvénytől eltérően mely vagyontárgyak tartoznak közös-, illetve különvagyonukba. Így a bontóperben könnyebben meg tudnak egyezni a vagyonjogi kérdésekben, illetve a bíróság bizonyítás nélkül tud dönteni az adott kérdésekben.

9. Automatikusan az anyánál helyezik-e el a gyermekeket?

Nem automatikusan, de valóban ez a gyakoribb, a megszokott. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket. Ennek felmérése gyámügyi szakértők, esetenként gyermekpszichológus bevonásával történik.

10. A gyermekeknek van-e beleszólásuk abba, hogy kinél szeretnének élni?

14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne az egészséges fejlődése.

11. A tapasztalatok szerint milyen láthatási rend az, amivel mindkét fél elégedett?

Sajnos nincs ilyen varázsrecept. A kapcsolattartás szabályait abíróság az ítéletben rögzíti. Megszokott rend, hogy a különélő szülő minden második hétvégén találkozhat a gyermekével, az iskolai szüneteket, valamint az ünnepeket pedig egymás között megosztják a szülők. Fontos tudni, hogy aházassági bontóper esetén a bíróság a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról akkor is dönt, ha erről nem terjesztettek elő kérelmet a felek.

12. Az általános gyakorlat szerint mekkora a gyermektartás szokásos mértéke?

A törvény szerint a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, amije van, ezért az alacsony kereset nem kifogás a gyermektartás ellen. Ha nem sikerül a szülőknek megegyezniük, a tartásdíj összegéről a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek szükségleteit, a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait, illetve azt, hogy a gyermeknek van-e saját jövedelme. A tartásdíj mértéke ezek alapján a jövedelem 15–25%-a lehet – de nem haladhatja meg az 50%-át. A bíróság azonban nem mindig ismeri a valós anyagi viszonyokat, hiszen az igazolt jövedelem és a tényleges bevétel eltérhet egymástól. A bíróság mérlegel, és vitás esetben úgy dönt, hogy a nagyobb teherbírású szülő vállaljon nagyobb részt a gyermektartásból.

13. Mi a gyakorlat, ha a férj vagy a feleség nem magyar állampolgár, esetleg a házasságot is más országban kötötték?

Abban az esetben, ha valamelyik fél nem magyar állampolgár, a házasság felbontásakor dönthetnek, hogy melyik joggyakorlatot válasszák: magyar bírósághoz forduljanak, vagy a külföldi házastárs állampolgársága szerinti jogrendet kövessék.

14. Mennyi idő után lehet a felülvizsgálatot kérni?

A jelenleg hatályos rendszer szerint az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól felülvizsgálatot lehet kérni, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása miatt a megállapodás súlyosan sérti valamelyik fél érdekét. 2014-től azonban ez az időlimit megszűnik, és akár már a válás utáni hónapokban is lehet változtatásért folyamodni.

15. Hova forduljunk, ha nem jutunk dűlőre, de a hosszas pereskedéstől is vonakodunk?

Erre találták ki a mediátori szolgáltatást, a peren kívüli asszisztált konfliktuskezelést. Sok ügyvédi irodában kínálnak ilyet, de önálló vállalkozások is foglalkoznak vele. A mediátor tulajdonképpen hivatalos békítő-közbenjáró. Segít kívülről nézni az ügyet, képes lehántani az ellentétekről az indulat mázát, ugyanakkor a jogi környezettel is tisztában van. Néha ezek abeszélgetések olyan jól sikerülnek, hogy párterápiába fordulnak át, és akár a házasság is megmenekül.