„A fiammal is szeretném megszerettetni az ol�va�sást"

Borítókép: „A fiammal is szeretném megszerettetni az ol�va�sást"
Fullajtár Andrea színész ír kedvenc olvasmányairól az Éva magazinban.

„Mindennap olvasok. Mindenfélét. Szépirodalmat, tudományos témájú könyveket, krimit, életrajzot: a lényeg, hogy jó legyen! Amikor hazaérek az esti előadásról, s végre lecsendesül minden, egy pohár teával befekszem az ágyba és kezembe veszem az aktuális könyvet.”

Könyv nélkül el sem tudom képzelni az életem! Emlékszem regényekre, amik úgy törtek rám, mint egy szerelem. Éjszakákon át olvastam őket, s ha véget értek, üresség maradt utánuk. Olyan művekre is emlékszem, melyek lassan fogtak meg, és mire észrevettem magam, megváltoztatták azt, ahogy a világot látom.
Ljudmila Ulickaja könyveit évek óta olvasom. Hihetetlenül megfogott Odaadó hívetek, Surik című regénye. Legutóbb jelent meg a kommunista rezsim idején három fiatal élettörténetét elmesélő Imágó, mely az elnyomó hatalom alatt felnövő generáció önmagával való pontos szembenézése.
Isaac Bashevis Singertől elsőként A Moszkát családot olvastam. Megszerettem, ahogyan embereket, helyzeteket láttat. Számára minden hétköznapi esemény, emberi gesztus képes megidézni egy mélyebb tartalmat, az élet titokzatos, nagy összefüggéseit. Azóta olvastam A rabszolgát és a Gólemet is.
Nagy felfedezés volt Takács Zsuzsa prózája. Költőként ismerjük, de első novelláskötete, A megtévesztő külsejű vendég egészen káprázatos! Háború, kommunizmus, szerelmek, szakítások. Minden novella mélyen megérintett, annyira személyes hangvételű: sugárzik belőlük az emberi fájdalom, az irónia önmagunk és a világ működése iránt.
Grecsó Krisztián írásai nem voltak ismeretlenek előttem, de a Mellettem elférsz című regénye mindent visz! Humorral, öniróniával néz szembe egy fiatal értelmiségi azzal a rengeteg elfojtott vagy kimondott hazugsággal, amelyet családja tagjaitól örökölt.

Fullajtár Andrea színész
Főiskolás kora óta játszik a Katona József Színházban. Azóta nemcsak számtalan színdarabban, de sok filmben is láthattuk. 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott.

Nagyon szeretem a pszichológiai témájú könyveket, főleg Popper Péter és Feldmár András jegyzeteit, előadásait. Karácsonyra kaptam testvéremtől dr. Máté Gábor A sóvárgás démona című hiánypótló könyvét. Az addikciók valódi természetéről beszél, miközben saját magát is elemzi: hogyan és miben hasonlít a társadalom által elfogadott munka- , vásárlási stb. addikció a komoly drogfüggéshez, mik az azonos kiváltó okok. Revelatív volt, akár csak magamat nézve!
Szeretem, amikor hétköznapi ember számára is felfogható tudományos könyvek születnek. Erre tesz kísérletet Révai Gábor Beszélgetések nem csak tudományról című könyvében, ahol Csányi Vilmos etológus és Lukács Béla fizikus beszélgetnek a legújabb tudományos tézisekről.

Érdekel a 21. század nagy kérdése: hogyan közelednek a tudományos világ eredményei és avallásos, szent iratok, s abennük megfogalmazódó emberkép. Stephen Hawking Az idő rövid története, Kurt Tepperwein Illúziók nélkül ésTudattréning című művéből, s más szerzők könyveiből megérthetjük: az ősi maja, egyiptomi, holt-tengeri, szanszkrit iratok magukba foglaltak egy nekünk még csak most felsejlő energiaközpontú, szellemi dimenziójú világegyetemet.
És Kurt Vonnegut, ha nevetni akarok, bármilyen mennyiségben! A fiammal is szeretném megszerettetni az olvasást. Imád focizni, így Joachim Masannek Vad banda című sorozatával kezdtük és bejött! Egy vagány focista baráti kör kalandjain keresztül szól hűségről, a gyengébb melletti kiállásról, toleranciáról, küzdelemről és szeretetről. Minden fiús szülőnek ajánlom! Jó olvasást!

Szöveg: Fullajtár Andrea,fotó: Katona József Színház, tárgyfotó: Jágfai Észter / Beton Fotóstúdió