Zsiráfnyelv, avagy erőszakmentes kommunikáció

2013. Június 27.

Egyesek szerint a zsiráfnyelv a világbékéhez vezető legrövidebb út. Nézzük, mi is ez tulajdonképpen.

Nehéz egy indulatos helyzetben hideg fejjel és tiszta szívvel megválasztani a szavainkat. Ezt ha egy életen át tanuljuk, akkor is megbotlik a nyelvünk. Pánikban anyáink, nagyanyáink szavai formálják agondolatainkat. Repül a nehéz mondat, tudjuk, hol áll meg, és azt is, hogy fájni fog. Annak is, aki adja, annak is, aki kapja.

fotó: Europress

A zsiráfnyelvet tanulni kell: bár mindenkinek az anyanyelvén szól, annyira eltér a megszokottól, mintha legalábbis egy új igeidőt kellene beépíteni a gondolkodásunkba. Félelmetes letérni a beidegződött pályáról, még akkor is, ha az minduntalan eredménytelen. De lehet akarni, próbálni, hogy jobb legyen az életünk. Lehet fejlődni, visszaesni, gyakorolni. Ha hajlandóak vagyunk munkát beletenni a megtanulásába, akkor legalább mindig van választási lehetőségünk, hogy bajmegelőzés céljából bevetjük vagy sem.

Együttérzésben
Dr. Marshall B.Rosenberglassan ötven éve terjesztiaz erőszakmentes kommunikációt, az együttműködést javító zsiráfnyelvet. Arra tanít orvost, beteget, politikust, tanárt, szeretőt, minden földi embert, hogy együttérző figyelmet adni-kapni az emberi együttélés csodája és magasiskolája. Együttérzésben nyitottabb szívvel vagyunk képesek szembenézni azokkalazérzésekkel, amelyeket nehéz elfogadni vagy elviselni. A figyelem tudatosságában fényre kerülhetnek és oldódhatnak alegsötétebb, legmélyebb sérelmek is. A bosszú, adüh átalakulhat gyásszá, szomorúsággá, csalódottsággá, majd érdeklődéssé, hogy vajon mi vitte rá amásikat azokra a tettekre, amelyek fájdalmat okoznak, sértenek. Ilyenkor figyelmünk a másik felé fordul, hogy megértsük, milyen érzelmek és milyen emberi szükségletek késztethették arra, amit tett vagy mondott. Ez a megértés gyógyító erejű mindkét fél számára.

Miért pont a zsiráf?
Marshall Rosenberg azért választotta a zsiráfot az együtt�működő kommunikáció jelképéül, mert a szárazföldi állatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve (13 kilóra is megnő, hogy elegendő vérrel lássa el a fejet), és azt is lehet róla tudni, hogy ez a hatalmas erejű állat soha nem bántja társait. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások „fullánkjait” együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel. Zsiráfmagasságból nézve tágas kilátás nyílik a világra. Milyen jó, ha egy-egy probléma közepette kitágul a látókörünk, és több választási lehetőségre látunk rá.

„Rendetlen vagy! Ezt nem akarom még egyszer hallani! Te nem értesz meg engem! Mindig hülyeségeket csinálsz. Soha nem pakolsz el magad után. Neked hiába beszél az ember. Érzéketlen vagy! Olyan szerencsétlen vagyok. Nekem semmi se sikerül. Én úgyse számítok.” Ismerős mondatok? Marshall Rosenberg sakálnyelvnek nevezte el a kommunikációnak ezt a minősítő, erőszakos módját, ahogy szocializációnk szerint viszonyulunk egymáshoz és önmagunkhoz. Konfliktushelyzetben a sakál kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor támad: hibáztat, vádaskodik, ítélkezik, megbélyegez. Ha erősebb a másik, akkor alázatosan, behúzott farokkal elsomfordál.

fotó: Jared Houck / 500px.com

A zsiráf ellenben empatikus önmagával és a társával. Pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket és esze ágában sincs lemondani róluk. Mindeközben teljes figyelemmel igyekszik megérteni a másik érzéseit is és a mögöttük húzódó szükségleteket. Amikor pedig a tényleges cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, amelyben egyforma figyelmet kapnak a partnere és a saját szükségletei.

Gyorstalpaló nyelvlecke: Fordítás sakálról zsiráfra
Soha nem jössz haza idejében! (sakál)
Hiányzol, több időt szeretnék veled tölteni. (zsiráf)

Mindig nekem kell rendet csinálni! (sakál)
Igazságtalannak érzem, hogy én pakolok mindenki után, mert így nem jut idő magamra. (zsiráf)

Ne mássz rám! (sakál)
Egyedüllétre van szükségem. (zsiráf)

Olyan béna vagyok, hogy megbuktam! (sakál)
Kétségbeesett vagyok, hogy nem sikerült a vizsgám. (zsiráf)

Kórházi zsiráfok
Idén januártól európai uniós támogatással zsiráful tanul a Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház négyszáz egészségügyi szakdolgozója. A képzést aPozitív Attitűd Formálás (PAF) – az emberibb egészségügyért nonprofit alapítvány – szervezi és végzi. A cél, hogy a magyarországi kórházakban finomodjon végre az egymáshoz viszonyulás kultúrája: beteg és egészségügyi dolgozó megőrizhesse méltóságát még a legnehezebb helyzetekben is.

Fotó:Galil Arfaoui / 500px.com

„Az együttérzés nem pénzkérdés – mondja Mezei Andrea, a PAF alapítója. – A köztudottan nehéz körülmények között, szigorúan hierarchikus egészségügyi rendszerben dolgozó segítőknek, akik nap mint nap emberekkel foglalkoznak, hiányzik egy őket támogató módszer, amivel magukat mentálisan kondícióban tarthatnák. Azért a zsiráfkommunikációt tanítjuk a kórházakban, mert a zsiráfnyelv két dolgot tud: rövid távon gyorsan helyre lehet vele állítani önmagunk jóllétét, hosszú távon pedig mélyen gyógyítja az emberi lelket.

A nyíregyházi Jósa András Oktatókórház tréningjén részt vett dolgozók visszajelzéseiből idézünk:
„Még tartott a tanfolyam, de már mintha kicseréltek volna. Örültem a felfedezésnek, hogy jogom van kérni, jogom van ahhoz, hogy nekem is legyen problémám. Lazább is lettem meg bátrabb. A kimondott probléma felszabadít. Elmondod és meghallgatnak. (S. Mária irodai dolgozó)

„Sok tapasztalatot szűrtem le. A beteg megkönnyebbül, ha jól beszélek vele. Csak falba ütköznek olyanok, akik nem látják be, hogy erre szükség volna. Főnővéreknek, orvosoknak, mindenkinek tanulni kéne ezt.” (I. László beteghordó)

„Meglepő, de a 4 éves gyerekem is érti a zsiráfnyelvet. A tréning után nem kiabáltam vele, ahogy addig, ha beleugrált a pocsolyába, hanem elmagyaráztam, hogy aggódom, mert megfázhat, mínusz 8 fok van, szeretném, ha megértené. Úgy megdöbbent ezen a kimerítő magyarázaton, hogy szépen szót fogadott. Megértette.” (K. Erika nővér)

Attól a pillanattól kezdve, ahogy az ember zsiráfnyelven kezd beszélni, megteremt egy olyan teret, amiben jó, vonzó létezni. Az értő egymásra figyelés, az empátia szép lassan követendő, majd elvárt minta lesz, átjárja az intézmény dolgozóinak a gondolkodását, és mindenki hasznát látja: portás, beteg, szakdolgozó, orvos, főorvos, kórházvezető.
Abban reménykedünk, hogy akitanult zsiráfpopuláció eléri egyszer azt a kritikus tömeget, amely már szervezeti szinten, később pedig országszerte a változás motorja lesz.”

Szöveg: Pataki Katalin. További infó a zsiráfnyelvről itt, itt és itt.