Az allergiaszezon bizony sokunk életét megkeseríti: kevés dolog lehet olyan rossz hatással a közérzetünkre, mint a kontrollálhatatlan, a legváratlanabb pillanatokban ránktörő tüsszögésrohamok. Lássuk, mi is történik ilyenkor a szervezetünkkel!

Bár az egész folyamat általában néhány másodperc alatt lezajlik, ha lépésről lépésre megvizsgáljuk, rájövünk, mennyire összetett is a tüsszögés anatómiája.

1. Az orr nyálkahártyája zavaró tényezőt érzékel (valamilyen allergén anyagot – pollent, porszemet, állatszőrt, stb., vagy kórokozót – vírust, bacilust).

2. Az irritáció stimulálja az orrban levő idegvégződéseket.

3. Az idegek üzenetet küldenek az agyhoz, hogy az szabaduljon meg mielőbb az irritáció okától.

4. Önkéntelenül mély levegőt veszel, és bent tartod egy másodpercig. Ettől befeszülnek a mellizmaid, és a tüdődben nő a nyomás.

5. Becsukod a szemed, a nyelved hozzányomódik a szájpadlásodhoz, és hapci! A levegő 160 kilométer/órás (!) sebességgel távozik a tüdődből az orrodon keresztül.

5 további érdekesség a tüsszentésről

1. A tüsszentés lendülete akár másfél méter távolságra is eljuttathatja a különböző vírusokat, baktériumokat. Ezért fontos, hogy tüsszentés közben mindig letakarjuk az orrunkat.

2. A tüsszentés egy automatikus reflex, amelyet nem lehet leállítani, ha egyszer elkezdődik.

3. Alvás közben azért nem tüsszögünk, mert a folyamatért felelős idegek is „alszanak".

4. Minden harmadik ember hajlamos a tüsszögésre, ha hirtelen erős fényt érzékel. Ez a hajlam örökletes.

5. A tüsszögés Guinness rekordját egy Donna Griffiths nevű angol lány tartja, aki 1981 és 1983 között 978 napig folyamatosan tüsszögött. Eleinte percenként egyet, később öt percenként egyet tüsszentett. Csak akkor nem tüsszögött, ha aludt.