Dr. Laura Markham pszichológus szerint az akaratos gyerekek – ha a szülők nem törik meg őket – igen sikeressé válhatnak felnőttkorukban, és nagy eséllyel kerülnek felelősségteljes, vezető pozíciókba. Ennek oka, hogy a makacs természettel gyakran együtt jár a kitartás is, az akaratos gyerekek pedig maximálisan bíznak önmagukban, és nehezen tántoríthatók el attól, amit egyszer már a fejükbe vettek.

Persze ez egy gyerekével nap mint nap vérre menő csatákat vívó szülőnek sovány vigasz: lássuk hát, a pszihológus szerint milyen módszerekhez ajánlatos folyamodni!

1. Hagyj a gyerekednek választási lehetőséget!
Példa: ha a kölyök belefeledkezett a játékba és nem hajlandó kiszállni a fürdőkádból, ne fenyegesd azzal: „Ha azonnal nem jössz ki, nem olvasunk mesét!" Inkább próbáld úgy alakítani a dolgokat, hogy úgy tűnjön, ő hozza meg a döntéseket. Hagyd rá a választást: „Vagy maradsz még tíz percet a kádban, és akkor nem jut idő meseolvasásra, vagy kijössz most, és olvasok neked. Amit te szeretnél." Ezt a gyerek nem éli meg úgy, hogy parancsolgatnak neki, ezért nem is fog befeszíteni és ellenkezni.

2. Kerüld el az erőharcokat állandó rutin és szabályok segítségével!
Fontos, hogy a rutint, a szabályokat a család többi tagja is tiszteletben tartsa. Ha a gyerek azt látja, hogy ezek nem kizárólag csak őrá vonatkoznak, kevésbé fog lázadni ellenük. Példa: ha az étkezéseknél az a szabály, hogy mindenki félbehagyja azt amit épp csinál, és asztalhoz ül, a gyerkőc sem fog kiborulni, ha szüneteltetni kell a legóvár építését.

3. Hagyd, hogy saját maga rendelkezzen a teste felett!
Ha nehezen megy az öltözés, engedd, hogy ő válassza ki, mit viseljen aznap. Ha nem megfelelő a választása, magyarázd el türelmesen, mi a probléma vele. Példa: ha kint hideg van, de ő nem szeretne kabátot venni, próbálkozz a következő módon: „Te azt teszel, amit akarsz, de én azért veszek kabátot, mert én félek, hogy fázni fogok. Mi lenne, ha betennénk a te dzsekidet is a hátizsákodba, és ha kint vagyunk, eldöntöd, kell-e vagy sem." Íly módon nem fogja majd azt érezni, vesztett, ha felveszi a kabátját.

4. Figyelj rá és hallgasd meg!
Te, a felnőtt, természetesen tudod, mi a helyes, mi nem, mit miért kell tenni, és néha nem érted, a gyerek ezeket miért nem hajlandó elfogadni? Kérdezd meg tőle! Tiltakozása hátterében ugyanis néha a saját, téves elképzelései és félelmei állhatnak. Példa: ha gyereked nem akar fürdeni, kérdezd meg, miért nem? Lehet, hogy attól fél, őt is lehúzza a lefolyó örvénye, vagy hogy elolvad, mint a cukor, stb. Butaságnak tűnik, de attól még valósak lehetnek ezek a félelmek.

5. Legyen a gyereknek felelőssége és saját feladata!
Az önfejű gyerekek általában szeretnek „főnökök" lenni, és nem félnek a felelősségtől. Ha ügyesen elvégzi a feladatát, és utána dicséretet kap, ez további jó teljesítményekre ösztönzi. Testvérek esetében, ha tudatosítjuk a nagyobban, hogy ő a bátor, erős nagytestvér, akire a kicsinek szüksége van, aki felelős a kisebbért, sokkal elnézőbb, engedékenyebb és megértőbb lesz a kicsivel. Így elejét vehetjük a későbbi féltékenységi viszályoknak.

Szöveg: Ribánszky Ágota, fotó: Éva magazin