Akarsz 14 évvel tovább élni?

Borítókép: Akarsz 14 évvel tovább élni?
A dohányzásról nagyon nehéz leszokni, ezt nem vitatjuk. Viszont rengeteg előnye van annak, ha elszívod életed utolsó nikotinrúdját.

Az utolsó cigaretta elszívását követően...
• 20 perc múlva:
a vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul
• 8 óra múlva:a vér szén-monoxid-szintje csökken, javul a fizikai közérzet
• 48 óra múlva:a vérből a szén-monoxid teljesen eltűnik
• 2-3 nap múlva:kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, a köhögés, a krákogás
• 5–7 nap múlva:javul az ízlelés és a szaglás, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, energikusabbak vagyunk
• 2-3 hét múlva:a megvonási tünetek megszűnnek, több órára is megfeledkezhetünk a dohányzás csábításáról
• 2-3 hét múlva:csökken a vérrögképződés kockázata
• 4 hét múlva: rendeződnek a köhögési/légzési problémák, kisebb a fáradtságérzet, nagyobb az ellenálló képesség
• 1 év múlva:a szív- és érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken
• 2-3 év múlva:a légúti betegségek, a súlyos tüdőgyulladás, az influenza kockázata nem magasabb a nemdohányzókénál
• 5 év múlva:a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata a felére csökken
• 5–10 év múlva:a keringési betegségek és a vérrögképződés kockázata megegyezik a nemdohányzókéval
• 10 év múlva:feleződik a tüdőrák és csökken a csontritkulás kockázata
• 15–20 év múlva: a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata megegyezik a nemdohányzókéval
(Forrás: az Egyesült Államok tisztifőorvosának 1988-as jelentése)

A teljes cikk lapozás után olvasható.

--pagebreak--

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a Földön mintegy 200 millió nő dohányzik. A dohányos férfiak száma nem növekszik, de egyre több nő kap rá erre az egészségtelen szokásra.

Hazánkban is hasonló a helyzet. A fiatal, 20–24 éves dohányos nők száma az utóbbi 15 évben a duplájára emelkedett. A 13–15 éves lányoknak majdnem 60 százaléka kipróbálta már a cigarettát, 2 százalékkal megelőzve ezzel a hasonló korú fiúkat. A 21–39 éves női korosztály közel 40 százaléka dohányzik. Pedig ez a káros szenvedély egyes felmérések szerint átlagosan 14,5 évet vesz el az életükből.

Üzenj hadat a ráncoknak!
A dohányzásnak számtalan negatív hatása van a női szervezetre. A legszembetűnőbb a bőr felgyorsult öregedése: a cigarettában lévő több mint 4000 anyagtól ugyanis hajszálérszűkület alakulhat ki, károsodnak a bőr rostjai és elvékonyodik a hám.
A dohányos nőkön tízszer annyi és mélyebb ránc jelenhet meg, mint a nemdohányzókon – ráadásul korábbi életszakaszban. Bőrük színe sápadt, állaga petyhüdt lesz. Aki felhagy káros szenvedélyével, annak bőrén viszont lelassul a rugalmasság romlása és a ráncképződés.

Biztosan megéri?
A dohányzó nők korábban őszülnek, hajuk erőteljesebben hullik, fogaik elszíneződnek és nagyobb valószínűséggel vesztik el őket. A felgyorsult öregedési folyamat természetesen az egész szervezetet érintheti. A cigaretta számlájára írható, hogy a szervezetben eltolódik a férfi és női nemi hormonok aránya, ezért férfiasabbá válhat a külső. A változókor előtt a női hormonok bizonyos védettséget adnak a szív- és keringési betegségekkel szemben – ám a dohányzástól ez a védettség megszűnik, és a nemdohányzókhoz képest kétszeresére nő a kockázat.
Nagyobb az eshetősége a csontritkulás előfordulásának is. A női dohányosok gyakrabban számolnak be fájdalmas vagy rendellenes menstruációról, átlagosan 2 évvel korábban lépnek a változókorba, és több panasztól szenvednek. A dohányzás kiemelt rizikófaktornak számít a méhnyakrák és az emlőrák tekintetében is.

A gyermek érdekében
A legtöbb dohányos nő, amikor megtudja, hogy gyermeket vár, leteszi a cigarettát, 60 százalékuk azonban a szülés után visszaszokik. A dohányzó terhes nők körében gyakori az a nézet, hogy a leszokás több stresszel jár, mint amennyi kárt a dohányzás okoz a babának. Sokan azt hiszik, napi néhány szál cigaretta nem árt. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a dohányzás miatt kisebb súlyú babát könnyebb megszülni, vagy abból indulnak ki, hogy „az anyám is dohányzott, mégis egészségesen születtem”. A valóság az, hogy a terhesen is dohányzó nők rendkívül nagy károkat okoznak magzatuknak, és azzal tehetik a legtöbbet születendő gyermekük egészségéért, ha leszoknak.
A fogamzásgátló tablettát szedő nőknek is ajánlatos leszokniuk, mert a dohányzás jelentősen fokozza a vérrögképződés veszélyét: a baj bárhol bekövetkezhet a szervezetben (leggyakoribb a lábtrombózis) és súlyos következményekkel járhat.
Dohányzó nők körében gyakrabban fordul elő meddőség, és lombikbébiprogram során is nehezebben esnek teherbe. A várandósság ideje alatt is dohányzó kismamáknál gyakoribb a méhen kívüli terhesség, a vetélés, a koraszülés, a szülés körüli halálozás és a magzati fejlődés visszamaradása.
A dohányosok újszülöttjei kevésbé érett tüdővel jönnek világra és jobban ki vannak téve a bölcsőhalál veszélyének. Azok a babák, akiknek anyja a terhesség alatt is dohányzott, nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek, nehezebben kezelhetők.
A szoptatás időszakában is kerülendő a dohányzás: a nikotin hatására ugyanis kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő anyag) termelődik az anya szervezetében, így a tej kevesebb lesz és rosszabb minőségű. A kevesebb és rosszabb minőségű táplálék pedig csökkenti az amúgy is kisebb súllyal világra jött csecsemő esélyét, hogy utolérje fejlettebb társait.

És a passzív dohányosok?
Eddig azokról a nőkről volt szó, akik aktívan dohányoznak. Nem szabad azonban megfeledkezni a passzív dohányzás ártalmairól sem. A cigaretta égéséből származó füstnek súlyos egészségkárosító hatása van.
A statisztikák szerint hazánkban évente 30 ezer dohányzással összefüggő haláleset fordul elő, és ennek mintegy 8 százaléka a passzív dohányzásra vezethető vissza. Ennek egészségkárosító hatása elsősorban a tüdőrák kockázatát emeli, de más ráktípusokban (például az emlőrákban), a csontritkulásban és a szív- és érrendszeri betegségekben is szerepet játszik.
Azokban a családokban, ahol a két szülő (de főleg az anya!) dohányzik, a passzív dohányzásnak kitett iskoláskorú gyermekek jóval sűrűbben szenvednek asztmától, s légúti problémáikhoz a szokásosnál nagyobb gyógyszeradagokra van szükségük – ami azt jelenti, hogy gyakrabban sújtják őket mellékhatások is.
A passzív dohányzás a gyermekek életminőségét is rontja. Sokkal gyakoribb náluk a középfülgyulladás, halmozottan fordul elő az allergia, csökken a koncentrálóképességük, nehezebben tanulnak. A szervezetükbe jutó nikotin hatására artériáik összehúzódnak, vesztenek rugalmasságukból, véráramlásuk gátolt lesz, ezért már korán kialakulnak náluk szív- és érrendszeri elváltozások.
De nem csak az egészségről van szó. Arról se szabad megfeledkezni, hogy a gyermek mindenben az apjáról és az anyjáról vesz példát. Ahogy szüleitől tanulta, úgy fog járni, nevetni, beszélni – és úgy fog dohányozni is.

Szöveg: Dr. Szélvári Ágnes, fotó: Europress, Pinterest.