„Nekünk ma Berlin a Párisunk” – olvastuk a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának plakátján. Ha Párizson a kulturális pezsgést, az újító szellemet értjük, akkor ma – közel száz évvel a kiállításon felelevenített kor után – valóban Berlinbe kell menni az élményért. A város él, épül és átépül, mintha nem tudna betelni a fal leomlásának eufóriájával. Trendi romkocsmák, szuperluxus éttermek, férfiturkálók, ahol a nők unatkoznak látványosan, balkezesek boltja – minden van. Berlin zsong, forrong, mint hajdan a 20-as években, ha hiszünk az emlékeknek – és miért ne hinnénk? Szinte beszippantja az idelátogatót, de csak ha hagyja magát. Mi hagytuk.

Kreuzberg
Az egyik legkisebb, ám legsűrűbben lakott negyed a fal leomlásáig főleg török vendégmunkások és másként gondolkodók nem túl csábító kerülete volt. Mára fiatalok telepedtek meg itt, és velük a város legjobb kocsmái (a „kocsma” szó nem maradhat ki alapfokú németünkből sem: Kneipe), bárjai, éttermei. A Kottbusser Tor környékén és persze a Maybachufernél, a török piacon a gyrosfüggők se maradnak éhen.

Charlottenburg, Kurfürstendamm
(helyi becenevén: Ku’damm)
Szorozzuk fel a Váci utcánkat öttel, és megkapjuk Berlin leghíresebb bevásárlóutcáját a végén a félig lebombázott Emlékezés templomával. Esti fényben, ha lehet, még lélegzetelállítóbb. A pompás Ku’damm annak idején a merev kelet-berlini Unter der Linden nyugati megfelelőjének számított. De nemcsak ezért érdemes felkeresni, hanem a valamivel nyugatabbra lévő, csodálatos Schloss Charlottenburgért és az egymást érő múzeumokért is.

Mitte
Az egykori zsidónegyed, melynek emlékét jószerével csak az Új Zsinagóga szépen restaurált épülete és egy-két kóser étterem őrzi, ma alternatív fiatalok gyülekezőhelye, de pár utcával arrébb már a nagy világmárkák sorakoznak. A Sophien-, a Linien- és az Auguststrasse szabálytalan Bermuda-háromszöge pedig a galérialátogatókat nyeli el.

Tiergarten, Schöneberg
A város tüdejének közepén emelkedik a Siegessäule oszlop, ahonnan a Wim Wenders-film angyala nézett le hol a kelet-, hol a nyugatnémetekre. Hétvégén végeláthatatlan bolhapiac települ ide. A sok zöldtől kellemes negyed melegbárjairól is híres. A Potsdamer Platz melletti múzeumkomplexumban és koncertteremben kultúrszomjunkat csillapíthatjuk.

Közlekedés
A tömegközlekedés irigylésre méltóan pontos és (az aluljárók kivételével) kulturált, csúcsidőben sincs zsúfoltság. A várost keresztülszelő – Berlin egyik jelképének számító – U- és S-Bahn-hálózaton bárhova eljuthatunk. Eltévedni nem lehet, 10 percen belül bizonyosan felbukkan egy megnyugtató U-Bahn-tábla. A magasvasút olyannyira a város része, hogy az ember csak utólag döbben rá: ott jártakor elfelejtett rácsodálkozni. Egyetlen jegy áráért a kétemeletes 100-as busszal városnéző túra indul az Alexanderplatzról. Kerékpárt a Hackesche Höfében, a közeli Auguststrasse 29.-ben vagy valamelyik belvárosi kerékpárüzletben is bérelhetünk. Átlagár: 15 euró/nap.

Virtuális Berlin
Utazás előtt, utazás után, esetleg utazás helyett: www.berlin.de

KATT a képre a galéria megtekintéséhez!

Kreuzberg
Üzletek:
Faster Pussycat (Mehringdamm 57.)
Trendi divat, hordható ruhák nem alacsony, de megfizethető áron. Szoknyakedvelők előnyben!

Kadó (Graefeststrasse 75.)
Kedves vegyesbolt a nagymamánk idejéből.

Éttermek, bárok:
Curry 36 (Mehringdamm 36.)
Kis talponálló gyorsétterem, érdemes útba ejteni a ketchupos, currys sült virsliért.

Abendmahl (Muskauerstrasse 9.)
Vegetáriánus étterem. A Kürbisrahmsuppe, azaz a tejszínes tökleves kihagyhatatlan.

Szállodatipp:
Die Fabrik (Schlesische Strasse 18.)
Elsősorban fiataloknak.

Látnivalók:
Jüdisches Museum (Lindenstrasse 9–14.)
A lengyel származású amerikai sztárépítész, Daniel Libeskind tervezte múzeum már üres állapotában is ezreket vonzott, mi azonban ne álljunk meg a bejáratnál. Minimum félnapos program, de megéri, az interaktív játékok miatt gyerekkel együtt is.

Haus am Checkpoint Charlie (Friedrichstrasse 43–45.)
Természetesen senki sem gondolhatja – és a turisták számából ítélve nem is gondolja –, hogy kimaradhat a híres-hírhedt kelet-nyugati átjáró, ahol most múzeum áll, elképesztő történetekkel és képekkel illusztrálva az emberi szabadságvágyat.

Charlottenburg, Kurfürstendamm
Éttermek, kávézók:
Zwiebelfisch (Savignyplatz 7-8.)
Füstbe burkolózott kultuszkocsma.

Good Friends (Kantstrasse 30.)
Autentikus kantoni vendéglő. A pekingi kacsát egy nappal előre meg kell rendelni.

Üzletek:
KaDeWe (Kaufhaus des Westens, Tauentzienstrasse 22–24.)
A város leghíresebb áruháza idén ünnepli századik születésnapját. A legfelső emeleten élelmiszerbolt és több tucat látványkonyha.

Szállodatipp:
Herberge Grosse (Kantstrasse 71.)
Érdemes jó előre foglalni, mert összesen 3 szobájuk van. Ingyenes internetezési lehetőség, biciklikölcsönzés, közös konyha és patyolat. Kérésre még a reptérről is behoznak, mindezt turistabarát áron.

Mitte
Éttermek, kávézók:
Zosch (Tucholskystrasse 30.)
A fal ledöntésekor nyílt, mindig zsúfolt, meghitt, alternatív kocsma 18 éves fennállása óta nem sokat változott. Esténként koncert a pincehelyiségben.

Gorki park (Weinbergsweg 25.)
Már a névből következtethetünk a hely szellemére. Belépve orosz nyelvű tábla fogad: Aki nem dolgozik, ne is egyék. De nem kell félni, ha van pénzünk (nem kell túl sok), finom szoljankalevest (is) kapunk. A szép számú orosz emigráció jóvoltából autentikus étel kerül a tányérunkra.

Miseria & Nobiltá (Kopernikusstrasse 16.)
Visszafogott, de kellemes étterem fenomenális házias koszttal.

Zur letzten Instanz (Waisenstrasse 14–16.)
Berlin legrégibb kocsmája. Gorbacsov és Jacques Chirac is felkereste, a helynek mégsem szállt a fejébe a dicsőség. Tisztes adagok, vicces ételnevek, egyszerű, de finom Bulette, vagyis húsgombóc.

Szállodatipp:
Honigmond (Tieckstrasse 12./Borsigstrasse 28.)
Csendes, barátságos szálló pár perces sétára a belváros forgatagától.

Látnivalók:
Museum für Naturkunde (Invalidenstrasse 43.)
Ha másért nem, a 22 méteres dinoszauruszcsontvázért feltétlenül
érdemes ide ellátogatni. Garantált élmény kicsiknek-nagyoknak.

Neue Synagoge (Oranienburger Strasse 28–30.)
A hányatott sorsú zsinagóga 1994-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.

Tacheles (Oranienburger Strasse 54–56.)
Az 1907-ben épült, hatalmas raktár erősen megszenvedte a második világháborút. Ma fiatalok kultikus helye, a romos épület szinte minden emeletén stúdió, kiállítóterem, mozi, műhely, előadóterem, az udvaron állandóan változó szoborpark. Akinek sok az alternatív kultúrából, az a Tacheles oldalában a hangulatos Zapata kávézóban pihenheti ki fáradalmait.

Hackesche Höfe (Rosenthalerstrasse 40-41./Sophienstrasse 6.)
A szecessziós bérházlabirintus belső udvarain butikok, éttermek, mozi,
galériák. Amilyennek a pesti Gozsdu udvart szeretnénk látni.

Szöveg: Vértes Judit, fotó: Vértes Judit, Rózsa Szonja. Ez a cikk a 2007. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.