Hová menjünk Norvégiában? Galériával

Borítókép: Hová menjünk Norvégiában? Galériával
Bergen és Stavanger: úgy hangzik, mint egy maffiózópáros az amerikai szesztilalom idejéből. Vagy mint a legújabb PlayStationre kifejlesztett harci játék. Pedig nem az. Két lüktető norvég metropolisz.

Ha Skandinávia ugró tigrisnek stilizált formáját magunk elé képzeljük, a ragadozó fején két tengerparti várost találunk: Bergent és Stavangert. Norvégia 23 ezer kilométer hosszú, fjordokkal csipkézett tengerpartja olyan bonyolult, akár egy szabásminta. Az élet azonban egyszerű itt, mint az egyszeregy. Két, norvég mércével közel fekvő célpontunk ugyanarra a tengerre néz, s mind a kettőbe egyformán beleszerettünk, noha teljesen mások.

Klikk a képre, a csodálatos képekért.


Hanza és halpiac
Bergen, a vizek városa Oslo után az örök második, ám sokan Norvégia alternatív fővárosának tekintik. Domborzata olyan mikroklímát alakított ki, hogy a város majd mindennap esőben ázik, pár napsütéses óra esélye kábé annyi, mint a lottófőnyereményé, de Bergen még esernyő alól is a világ legjobb helyének tűnik. A végtelen kertvárosok és kikötői munkásnegyedek után a csipet Bécset és Prágát idéző, ősi Hanza-városmag a maga több száz éves, favázas házaival túlzás nélkül olyan, mintha direkt egy filmforgatásra készült volna.

Ha Bergenben jár az ember, mindenképp elmegy a „rakpartra”: helyi nyelvben Bryggenbe, mely a világörökség része, és olyan, mint egy középfelnémet meséskönyv. Kihagyhatatlan program felsiklózni a város fölött háromszáz méterre magasodó Floyenre, azaz zászlóhegyre. A tengerszintről öt perc alatt olyan meredeken repít a drótkötél a magasba, hogy a város a szemünk előtt foszlik térképpé. Bergen a világ legészakibb kulturális metropolisza. Múzeumaiban művészetet és érdekes csecsebecséket bámulhatunk Picassótól a kínai iparművészeten át a (múlt) századforduló hajózásáig. Ja, és ne felejtsük el (nem is felejthetjük, mert minden sarkon figyelmeztetnek rá), hogy abban a városban vagyunk, ahol Edvard Grieg, a zeneirodalom nagyja élt. Dél felé, Stavanger irányában haladva, a szinte még Bergen külvárosának számító Trold--haugenben fjordra néző, látványos sziklafal őrzi a zeneszerző hamvait: ezt a pontot az isten is kulturális zarándokhelynek teremtette. Az is. A művészi megmerítkezés után a tech-nika és a természet harmóniája nyűgözi le az utazót. A világ legmodernebb és egyben leggyorsabb kompjain, legmélyebb tenger alatti alagútjain, legmerészebb függőhídjain a régi idők nyolc órája helyett négy óra alatt jutunk el Stavangerba. Ez az út kiegyenesíti a Föld (már megint felsőfok jön, de hát Norvégiáról csak szuperlatívuszban lehet beszélni) legtagoltabb partvonalát. Az út mentén vaduló természettől eláll a lélegzet.

Faházas metropolisz
A Bergentől 170 kilométerre délre fekvő Stavanger mediterrán légkört árasztó fesztiválváros. A hangulatra rájátszik az a tény, hogy nyaranta itt rendezik a strandröplabda-világbajnokság rangos fordulóját, továbbá hogy a várostól nem messze húzódik Norvégia egyik leghosszabb homokos tengerparti fövenye, a Sola Beach, ahol a röplabdaőrültek az éjféli napig kergetik a bőrt. Stavangerben minden kelléke megvan a jó közérzetnek: zegzugos sétálóutcák, igazi ejtőzős teraszokkal, hidak, kanálisok, tengerpart, alkony satöbbi. Stavanger építészete nem éppen szokványos: csak a város felhőkarcolói és katedrálisa épültek kőből. Minden más fából.

Stavanger eleinte az olajos halról volt híres. Sehol a világon nem volt olyan magas az egy lakosra jutó halkonzervgyárak aránya, mint itt. Ebből mára annyi maradt, hogy az utolsó konzervüzemet átalakították múzeummá, ahol a látogató végigkísérheti a korhű technológiát, csak a halbűzről kell lemondania: a gyártást műanyag halakkal imitálják. A szinte mitikus tisztelettel övezett étkezési halolajat az 1970-es évek elején történelemmé tette a partközelben talált kőolaj, így lett Norvégiából olajsejkség. Nem vacakolnak azzal, hogy a kőolajból ezt meg azt előállítsanak, egyszerűen nyersen exportálják.
Ez a kincs tette Stavangert egy gazdag ország leggazdagabb városává. Norvégiában sehol másutt nincsenek ennyire szabályosan elkülönülő státuszú városrészek, mint itt: az Óváros, a Betelepültek városa, a Felhőkarcolók negyede a maga Central parkjával, meg egy kis „Beverly Hills”. Utóbbiban áll őfelsége, V. Harald király villája. Jó norvég szokás szerint kerítésnek se híre, se hamva, a király kertjében mindenki szívesen látott vendég. A 2007-ben 70. születésnapját ünneplő királyi pár sűrűn ellátogat a polgárvárosba, a születésnapi ebédet is a város előtti egyik sziget arborétumában költötték el.

2008
2008-ban Stavanger (Liverpoollal megosztva) Európa kulturális fővárosa. A „Szabad kikötő” címet viselő rendezvény két régimódi erényt tett eszmei mondanivalójává: a nyitottságot és a toleranciát. Addig is, amíg nem rohansz oda, nézd meg a youtube-on a program promóját, és meglátod: ilyen város Stavanger, és Ingmar Bergman köpenyéből kibújva így kell reklámfilmet csinálni...

Zarándokhely magas sarkúban és bakancsban
Stavangertől (legalábbis légvonalban) nem messze, a Lyse-fjord fölött 600 méterre magasodó és lélegzetelállítóan előreugró, 25x25 méteres sziklapadra naponta több ezren zarándokolnak fel egy 3 kilométeres sétaúton, amely néha hegymászóösvénnyé keskenyül. A látványt képes-könyvekből előre ismerik az útnak indulók, a kaptatás nehézségeire kevesebben gondolnak. A Prédikálószék, vagyis Preikestolen különös hely: akármilyen nehéz is a felfelé szűkülő út, akármilyen tériszonyos a sziklaplató, baleset szinte nem fordul elő. Egy pillantás a Preikestolenről a hely szelleméhez illő búcsúzás Norvégiától. De Oslóba még visszajövünk!

Budapest–Norvégia repülőn:
A Norvegian heti két járatot indít Budapestről Oslóba: www.norvegian.no
A Wizzair ugyancsak: www.wizzair.hu
Tipp: Főoldalunkon repülőjegy kereső programot is találsz, érdemes használni!

Helyi járatok:
Norvégiában legalább napi öt légi járat közlekedik Oslo és Bergen, illetve Oslo és Stavanger között.
Részletek: www.norvegian.no

VASÚT:
Akinek vonatozni támad kedve, az ország földrajzi tagoltsága miatt viszonylag hosszú, de látványos útra készüljön fel: Oslo–Bergen 5 óra, Oslo–Stavanger 6 óra. Mindent megtudhatunk a menetrendről, jegyváltásról: www.nsb.no

AUTÓ, KOMP:
A terep és a ritka népsűrűség miatt autópálya – a városokból kivezető utak kivételével – nemigen van. Az országutakon 80–85 km-es átlagsebességgel számoljunk (a norvégok amúgy rendkívül nyugodtan vezetnek). A helyi útinform: www.trafikanten.no. A fjordokat átszelő kompok félóránként közlekednek, és általában mindig beleférünk egy fordulóba. Lásd még: www.fjordline.com


Szállás:
Bergen:
Incity Hotel & Apartments, 175 euró/éj/2 fő, svédasztalos reggelivel a város szívében:
www.incity.no

Stavanger:
Best Western Havly Hotel, 60 euró/éj/1 fő, reggelivel, központi helyen:
www.havly-hotel.no

Kajálda (egy-egy a millióból):
Bergen:
hagyományos skandináv koszt a belvárosban, nem vág földhöz: www.grannen.no

Stavanger:
helyi ételek, negyedóra sétára:
www.bistrohuset.no

Megjelent az Éva magazin 2008. júniusi számában „Norvég minta” címmel. Szöveg és kép: Nagy Gábor