Esélyteremtő intézkedés, avagy amit a körzetesítésről tudni kell – az Éva kérdéseire Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Roma Integrációs Titkárságának vezetője válaszolt.

Mikortól érvényes az iskolákra, illetve az iskola-kötelezettekre, és mit tartalmaz az új rendszabály?
2007. január 1-jén léptek hatályba a körzethatárok kialakításával kapcsolatos új szabályok (közoktatási tv. 66. ), amelyeknek az a célja, hogy visszaszorítsák a közoktatásban tapasztalható szelekciós mechanizmusokat. A rendelkezések szerint az önkormányzati fenntartónak a felvételi körzeteket úgy kell kijelölnie, hogy ha a településen több általános iskola működik, akkor az egymással határos felvételi körzetekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenletesen jelenjenek meg, az egyes körzetekben egymáshoz viszonyított arányuk legfeljebb 25 százalékban térjen csak el.
Az új előírások alapján első ízben a 2007–2008-as tanév előkészítése során, a 2007. március–áprilisi beiratkozási időszakban kellett az első évfolyamra a tanköteles korúakat ilyen módon beiskolázni.
2008. január 1-től a körzetes feladatok ellátásába bekapcsolódnak a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények is. Az ő esetükben a fenntartó az érintett helyi önkormányzattal közösen határozza meg, hogy mekkora az a gyereklétszám, amelynek a felvételét nem tagadhatja meg.
A gyerekek felvételénél pedig előnyben kell részesítenie a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. 
Mennyire kötelező erejű a körzetesítés, illetve milyen lehetőségei vannak a szülőnek, viheti-e gyerekét körzeten kívüli iskolába?
A szülőnek természetesen továbbra is szíve-joga eldönteni, hogy melyik iskolába viszi a gyerekét, ami függhet attól, hogy hova járnak az idősebb testvérek, hol dolgozik az anyuka, apuka. 
Nem tart-e attól a minisztérium, hogy a körzetesítés a sokszínűség és a szabad iskolaválasztás rovására megy?
Az a célunk, hogy az iskolák gyerekválogatását korlátozzuk, nem pedig a szabad iskolaválasztást. A sokszínűséget nem befolyásolják negatívan az esélyteremtő intézkedések, hiszen épp ezek a szabáąlyok biztosítják a jövőben, hogy a különböző gyerekek együtt ülhessenek az iskolapadban.
Egy szintre hozhatók-e a különböző tagozatú iskolák?
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül uniós forrásból lehetőség nyílik nemcsak az iskolák infrastrukturális, de tartalmi, pedagógiai megújulására is. Minden egyes közoktatási intézménynek módja lesz átállni a kompetencia alapú oktatásra, lehetősége lesz az integrációs módszertan elsajátítására.
A megannyi hatékony pedagógiai módszer kooperatív tanuláskompetencia-fejlesztési alapelveket, tevékenységközpontú, hatékony tanulómegismerési technikákat és patronáló rendszereket tartalmaz. A munka heterogén csoportban zajlik az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelően. Reményeink szerint valamennyi általános iskola ugyanolyan színvonalon tanítja majd gyermekeinket.

szöveg: Váczi Gábor

A cikk az Éva 2008. márciusi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.